Elérkezett ez a nap is, és egyre gyorsabban telik, már csak 100 nap és kezemben foghatom a kis csöppünket! :)
Nem tudom, hogy mindez a front, vagy a telihold játéka, de ha erre a számra: 100, és vele az idő pörgésére gondolok, akkor egészen elérzékenyülök, már reggel is a könnyeimmel küszködtem. Azt hiszem, hogy a saját kis-óriási örömünk mellett az adja az okot az alapfeszültségre, hogy egy kedves barátnőm nagy várakozásban van, hogy kiderüljön innetől rájuk is a boldog 9 hónapnyi készülődés vár-e, hogy találkozhassanak a kis babócájukkal. Ilyen szempontból nagyon lassan telnek a napok, és minden percét velük izgulom át. Sokat gondolok Rájuk!
Közben pedig szorgosan járok dolgozni és folyamatosan hónapról-hónapra adogatom át a feladataimat. És mire lettem figyelmes a héten? Már nem férek olyan közel az íróasztalomhoz, na ezt is megértük. ;) Mostmár egyre látványosabb és érezhetőbb méreteket ölt a kiscsajszink lakhelye. Szerencsére még a hétköznapokban ritkán okoz fennakadást (pl. zokni felvétel), azt is leginkább egy-egy kiadós kajcsi, vagy piálás után. De ez, hogy nem férek a monitor közelébe annyira, kezd mindennapossá válni. Azt hiszem nem haragudnék meg, ha fotelból lehetne dolgoznom. Persze 'álmodik a nyomor', ilyenre nincs lehetőség.
Még nem nehéz a terhem, de néha a nagy séták közepette azon kapom magam, hogy olyan mintha pingvinesen(nem tudok jobb szót rá) járnék. Nagyon muris érzés és remélem azért még nem látszik, korai lenne. ;)
Ahogyan tegnap írtam szép lassacskán készülődik a kicsikénk babaszobája. Annyira jó érzés tervezgetni, és minden nap ezzel ébredni, benézni az ő kis birodalmába, néha lecsücsülni a leendő 'szoptatós' fotelba és beleélni magunkat abba, ami kereken 100 nap múlva vár ránk. :) Hihetetlenül csodálatos élmény ez a várakozás és mindezt együtt éljük át, hármasban. Csöppségünk, aki már nem is olyan kis csöppnyi, egyre határozottabban érezteti velünk jelenlétét. Kész kis örökmozgó, és mostanában már hihetetlen pocihullámzást tud előidézni. Valószínűleg még van valamicske helye a forgolódásra is, mert hol itt, hol ott jelenik meg egy kis formás éles csücsök, vagy domborulat. És hogy már most produkálja magát apucinak, az észveszejtő. :) Leírhatatlan érzés a kommunikációjukat, egymásra hangoltságukat érezni.
Most éppen azon kivételes pillanatok egyike van, amikor a délelőtti mocorgás után kicsit elszunyókálhatott. Szép álmokat KicsiLyánykánk!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Babakocsi · http://www.enikobababolt.hu/index.php?cPath=31 2007.09.02. 01:38:32
Ingrid · http://www.terhessegem.blog.hu 2007.09.02. 07:36:15
Maradj fitt ameddig csak tudsz, így jót teszel magadnak és Neki is.