Hát velünk most nagyon rohan az idő ... és viszonylag egyhangúan, de nem unalmasan.
A kicsinkénk pocija egy fokot javult, már nem szenved vele minden egyes etetés után (legalábbis nem mind után ébren és sírva). Már ez is haladás. Azért szépen hallatszik, hogy álmában is mit megkínlódik vele, de legalább már nem ébred fel minden fájdalomra. Új felfedezésünk a Viburcol Homeopátiás kúp. Ez elvileg nagyon jó a kólikás babáknak, és azoknak is akiknek éppen most jön a foguk. Talán már a kicsikénk szervezet fejlődget és ezért a javulás, de valószínűleg szerepe van benne a kis tornának, a minden evés előtt adott Espumizánnak és az esti kúpnak is.
És volt egy kis segítségünk is 3(a múlt héten)+2(ezen a héten) éjszakán anyukám személyében, így sikerül valamennyit pihennünk és erőt gyűjteni a pocifájós babánk mellett. Sajnos néha ketten sem vagyunk elegek, pedig a párom nagyon sokat segít, éjszaka is sokszor ügyel, vagyis ringatja, altatja a mellkasán órákig Nikikénket, addig én próbálok pihenni, aludni.
Ami újabban szintén sok időt elvesz még, az a szopizás. Sajnos - talán a fáradtság és feszültség miatt - kevesebb lett a tejcsim, lassabban és kevesebbet tud kiszívni a kislánykánk. Így most az etetések is hosszadalmasabbak, nem éppen a pihenést támogatják. Szerencsére még van lefejt és lefagyasztott tejcsi a kezdetekről és ebből tudok pótolni amikor kevesebb termelődik, de ez a készlet véges... csak reménykedek, hogy visszaáll a 'tejcsárda' állapot, amikor kicsordult a tejem, annyi termelődött.
Az alvás-etetés ciklusa mellé napi elfoglaltságként bejött a napi fél óra séta a szabadban (a menetfelszerelésünket az előző poszban láthattátok). Így már én is jártam a városközpontban lévő karácsonyi vásárban. És Nikike kapott is egy szép sapit. Ingrid azt hiszem én is sapka-mániás leszek. ;) Jók ezek a séták, kiruccanások. Bár meg kell jegyeznem lehet hogy a mi pocifájós babánk az egyetlen, aki képes a babkocsiban is sírni, sőt ordítani (amikor fáj a pocikája és nem tudja felhúzni a lábacskáját). Más babakocsiból még sohasem hallottam sírást...
A másik nagyon élvezetes program, amikor a kislánykánk ébren van és játszani szeretne. Ilyenkor beszélgetünk vele, tornázgatunk, vagy pedig a játékaival kötjük le a figyelmét. Nagyon kis éberen figyel mindenre, és édes kis grimaszokat vág, hol szimplán érdeklődően néz. Mi is rendeltünk ilyen rezgős széket, addig pedig amíg a nagy karácsonyi forgatagban megérkezik a bébi hordót (autós ülést) szereltük fel a játékokkal, és mondhatni nagyon bevált. :)
És most megint perceken belül mennem kell szopizni...
Sok e-mail-el, telefonnal vagyok elmaradva, de egyszerűen képtelen vagyok utolérni magam. Most is egy rövidke-gyors pihenés (amire nagyon ritkán van lehetőség) helyett posztolok... és nem is tudom mikor jövök ismét. Azért igyekszek követni, hogy Veletek mi újság. Látom nagy a karácsonyi készülődés úgyhogy ide illően:
A kicsinkénk pocija egy fokot javult, már nem szenved vele minden egyes etetés után (legalábbis nem mind után ébren és sírva). Már ez is haladás. Azért szépen hallatszik, hogy álmában is mit megkínlódik vele, de legalább már nem ébred fel minden fájdalomra. Új felfedezésünk a Viburcol Homeopátiás kúp. Ez elvileg nagyon jó a kólikás babáknak, és azoknak is akiknek éppen most jön a foguk. Talán már a kicsikénk szervezet fejlődget és ezért a javulás, de valószínűleg szerepe van benne a kis tornának, a minden evés előtt adott Espumizánnak és az esti kúpnak is.
És volt egy kis segítségünk is 3(a múlt héten)+2(ezen a héten) éjszakán anyukám személyében, így sikerül valamennyit pihennünk és erőt gyűjteni a pocifájós babánk mellett. Sajnos néha ketten sem vagyunk elegek, pedig a párom nagyon sokat segít, éjszaka is sokszor ügyel, vagyis ringatja, altatja a mellkasán órákig Nikikénket, addig én próbálok pihenni, aludni.
Ami újabban szintén sok időt elvesz még, az a szopizás. Sajnos - talán a fáradtság és feszültség miatt - kevesebb lett a tejcsim, lassabban és kevesebbet tud kiszívni a kislánykánk. Így most az etetések is hosszadalmasabbak, nem éppen a pihenést támogatják. Szerencsére még van lefejt és lefagyasztott tejcsi a kezdetekről és ebből tudok pótolni amikor kevesebb termelődik, de ez a készlet véges... csak reménykedek, hogy visszaáll a 'tejcsárda' állapot, amikor kicsordult a tejem, annyi termelődött.
Az alvás-etetés ciklusa mellé napi elfoglaltságként bejött a napi fél óra séta a szabadban (a menetfelszerelésünket az előző poszban láthattátok). Így már én is jártam a városközpontban lévő karácsonyi vásárban. És Nikike kapott is egy szép sapit. Ingrid azt hiszem én is sapka-mániás leszek. ;) Jók ezek a séták, kiruccanások. Bár meg kell jegyeznem lehet hogy a mi pocifájós babánk az egyetlen, aki képes a babkocsiban is sírni, sőt ordítani (amikor fáj a pocikája és nem tudja felhúzni a lábacskáját). Más babakocsiból még sohasem hallottam sírást...
A másik nagyon élvezetes program, amikor a kislánykánk ébren van és játszani szeretne. Ilyenkor beszélgetünk vele, tornázgatunk, vagy pedig a játékaival kötjük le a figyelmét. Nagyon kis éberen figyel mindenre, és édes kis grimaszokat vág, hol szimplán érdeklődően néz. Mi is rendeltünk ilyen rezgős széket, addig pedig amíg a nagy karácsonyi forgatagban megérkezik a bébi hordót (autós ülést) szereltük fel a játékokkal, és mondhatni nagyon bevált. :)
És most megint perceken belül mennem kell szopizni...
Sok e-mail-el, telefonnal vagyok elmaradva, de egyszerűen képtelen vagyok utolérni magam. Most is egy rövidke-gyors pihenés (amire nagyon ritkán van lehetőség) helyett posztolok... és nem is tudom mikor jövök ismét. Azért igyekszek követni, hogy Veletek mi újság. Látom nagy a karácsonyi készülődés úgyhogy ide illően:
Köszönünk minden jókívánságot és
NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT kívánunk!
Ui.: Ha már karácsony...
Köszönjük Szilvinek és családjának az óvodások, kisiskolások dalait, mondókáját tartalmazó CD-t! Tegnap már fel is avattuk és nem az én fahangom kellett Nikinek hallgatnia (habár én is együtt énekeltem a dalokat és nem úszta meg. ;) Már nagyon belejöttem.)
Köszönjük Szilvinek és családjának az óvodások, kisiskolások dalait, mondókáját tartalmazó CD-t! Tegnap már fel is avattuk és nem az én fahangom kellett Nikinek hallgatnia (habár én is együtt énekeltem a dalokat és nem úszta meg. ;) Már nagyon belejöttem.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cucka 2007.12.23. 20:15:12
Remélem, nemsokára elműlik Niki pocifájós időszaka! Próbálj pihenni és kevesebbet idegeskedni, hátha akkor újra lesz elég tejcije a picinek! :)
Puszi Nektek!
Csillus · http://dilidomino.freeblog.hu 2007.12.23. 20:48:12
Csillus, Dominó, BatyuBaba, DominóApa
Ingrid 2007.12.23. 22:38:07
Remélem elolvasni el tudod az üzeneteket. Szeretnélek megvigasztalni.
Nekem sem mindig egyforma a tejtermelésem. Valóban van köze hozzá a pihenésnek is, de inkább a hangulatomnak. Stresszmentes napokon van bőven, ha kicsit lelkileg lejjebb vagyok, akkor akármit tehetek, nagyon kevés van.
Ez így ingadozik, de olyankor megpróbálom minél gyakrabban mellre tenni Helénát.
Remélem Neked is lesz még több tejed.
Puszillak és még egyszer gyönyörű Ünnepet kívánok kis Nikitekkel a fa alatt.
Azt hiszem hosszú idő óta ez lesz a legszebb karácsonyotok, ahogyan nekünk is ;)
Pocakos Macska 2007.12.23. 23:06:46
Békés, Boldog Karácsonyt Nektek :)
vorosbegy · http://fioka.freeblog.hu 2007.12.25. 12:47:39
Zsó - baboca.blog.hu · http://baboca.blog.hu 2007.12.25. 17:45:59
Cucka, Ingrid, Macsesz és Vörösbegy,
Jól jöttek a megnyugtató szavaitok és a tudat, hogy veletek is előfordult, mégis maradt a tejcsi. Este még nem teljes adag a tejcsi, de már jobb a helyzet. :)
A pihenés az nehezen megoldható, de igyekszek.
Csillus, köszi a szép idézetet!
Azt hiszem ez a karácsonyi hangulat is tejtermelést serkentő ;)
Puszi Neketk!
RKriszta 2007.12.29. 12:44:46