HTML

Babócáink

Lilypie 2nd Birthday Ticker


Lilypie

Hozzászólások

  • Leonce: Csak pontosítanék, hogy a nők számára egyik vizsgálat sem kötelező, max. az orvosok számára kötele... (2011.12.25. 19:28) Terhesgondozás - kötelező vizsgálatok
  • Bolgárka: Kedves Zsó! Látom, itt régiek a bejegyzések, a gyerkőcöd már biztos nagy, de volt vmi az írásodban... (2009.03.04. 12:26) Babarózsaszín kis 31. hetes
  • bettike83 http://bernikeblogja.freeblog.hu/: szia!van kedved ismizni?felvehetlek a blogomba,h téged is olvassalak?:) (2008.06.02. 22:35) Átköltöztünk
  • Zsó - nikibaboca.freeblog.hu: KatKat igazad van! Nekünk is könnyű szülésünk volt, de nem tudom milyen lett volna a homeós cuccok... (2008.05.05. 22:13) Felkészülés a szülésre I. - Homeopátia
  • Zsó - nikibaboca.freeblog.hu: Nekem még az első trimeszterben volt, akkor gyakori. Szerintem hívd fel az orvosod és kérdezd meg,... (2008.03.29. 09:36) Aprócska rémület
  • Zsibrák: Engem nagyon meghatott ez a kép! Isten éltesse a déditeket (nem minden baba büszkélkedhet dédivel!... (2008.03.22. 08:11) Hétvége a nagymamáéknál
  • Ingrid: Helló csajok! Holnap nőnap, remélem buliztok ;) Puszi Nektek! (2008.03.07. 22:01) Bezabáltunk
  • Zsó - baboca.blog.hu: Igen Macsesz, nálatok is láttam, hogy nyomott hagyott a szuri, de nagyon ügyesen vették az akadály... (2008.03.05. 17:11) Második szuri - első láz
  • Ingrid: milyen újra otthon? nincs időd írni? pusziljuk Nikit! (2008.03.02. 22:16) Megérkeztünk
  • RKriszta: Honnan számoljátok a 2 hetet? Mert lassan érettségizik a nagylány..:-) (2008.02.26. 16:23) Két hét kikapcs, avagy elutaztunk a másik a mamikához
  • Veronika: Még csak most találtam Rád, nagyon gyönyörű kislány vagy, ezúttal követni foglak téged is! Veronik... (2008.02.04. 21:19) A 2. hónap képekben
  • Ingrid: Jaj, de gynyörű vagy, Niki! Gratulálok - így utólag is - a két hónaphoz! (2008.01.31. 09:32) Két hónaposak lettünk
  • Pocakos Macska: Csak így tovább! Sokat pihenj és ügyesen!!! :) (2008.01.30. 16:26) Tejtestvérek
  • Ingrid: Minden oké??? Jól vagytok? rég nem írtál... (2008.01.23. 21:33) Érzékeny bőröcskénk
  • Pöttye: Olvadozok.. :) (2008.01.22. 18:30) Tegnap átfordultunk a hátunkra
  • RKriszta: Kérünk szépen új fotókat.... (2008.01.22. 08:30) Tényleg egy tünemény
  • Ingrid: Örülök, hogy minden rendben van Körülöttetek. (2008.01.13. 19:21) Az utóbbi, vagyis a 6. hetünk
  • Ingrid: Gyönyörű szép kislányod van, Zsó! (2008.01.13. 19:20) Hat hetesen
  • Pocakos Macska: Annyira jó volt olvasni :) (2008.01.11. 22:22) Az első mosolyunk
  • cucka: Minden rendben Veletek? Gondolom, nehezebb most, hogy nincs Tomi is Veletek... azért jelentkezz né... (2008.01.09. 15:43) Torna a babának
  • Pöttye: Micsoda csodás képek:))))) Gratulálok és nagyon boldgo új esztendőt Zsó!!!! (2008.01.01. 22:44) A hónap képei
  • Pocakos Macska: Örülök, hogy nincs semmi baj... (2008.01.01. 14:29) Ijedtségek...
  • Ingrid: Milyen egyformák vagyunk ;) Nagyon nagyon boldog, szeretetben gazdag új évet kívánunk! Puszikák! (2008.01.01. 12:50) Az év három legszebb pillanata
  • cucka: Hunc is kapott hordozókendőt, de még eléggé szenvedek vele...:S Drága Zsó! Egy nagyon boldog és ... (2007.12.31. 17:39) Rezgő szék és hordozókendő
  • Pöttye: Én is úúúgy imádom az ilyen összefoglalókat... :))) Gratulálok!!!! (2007.12.30. 22:31) A mi első hónapunk
  • Ingrid: Drága Zsó, Hát persze hogy megkapod :) (2007.12.30. 11:16) Az első hónap
  • Ingrid: Istenem, hát persze, hogy többszörösen :) Annyira megérdemeltétek! Puszillak! (2007.12.30. 11:14) Áldott Karácsony
  • vorosbegy: gyönyörű ez a kép! hogy ragyog a szemed! apuka pedig rettentő büszke a kis családjára! Te pedig, ... (2007.12.30. 09:53) Az első közös karácsony
  • RKriszta: Csodaszépek vagytok a képen. (2007.12.29. 12:44) Rohanó idő...
  • Ingrid: Boldog Karácsonyt Niki, Zsó és Tamás! Helénáék (2007.12.23. 16:11) No comment

2008.03.11. 17:31 * Zsó *

Átköltöztünk

Az új blogcímünk:

nikibaboca.freeblog.hu

Ha szeretnéd tovább követni Niki fejlődését, akkor szólj (a meghívóhoz az e-mail címedre lesz szükség).

Mivel a kommentben mostanság nem küldi el automatikusan a mail címet a rendszer, így itt egy levélcím ahova írhatsz és küldöm a meghívót.
nikibaboca@freemail.hu

13 komment


2008.03.05. 17:02 * Zsó *

Bezabáltunk

Ma mindannyiunk számára meglepő nagy kajálást vágott le Niki.

A hajnali méretlen evés után
9-kor 180 grammot,
12-kor 130-at szopizott és
15 órakor még ismét sikerült 180-at ennie.

Lehet, hogy ez a nap egyszeri és megismételhetetlen lesz, de egyszer megtörtént és hihetetlen számomra. Kész habzsi-dőzsi volt ma. Talán megvan a sok tejgyarapító idő és energia ráfordítás eredménye? :)
De ha nem is lesz folytatás, ez a mai akkor is egy rekordnap!

4 komment


2008.03.04. 19:54 * Zsó *

Második szuri - első láz

Niki 13. hetesen (02.28.-án csütörtökön, egy nappal a 3. hónap betöltése előtt) megkapta a 3. hós szuriját. Nagyon hősiesen viselte, mostmár a doktor nénivel is barátságban van. Mindkét utolsó látogatásunkkor (amikor szurit is kapott) nem sírt, csak abban a pillanatban amikor a szuri tűje a combjában landolt. Viszont most nagyon kis együttérzően viselkedett ;) amikor a másik baba sírni kezdett, akkor Ő is rákezdett, de szerencsére gyorsan sikerült elterelni róla a figyelmét.
A segítő védőnénik megmérték és Niki már 6 kilogramm és 60,5 cm, az utolsó hónapban egy kilót és 4 cm-t nőtt.

Aznap délután nagyon fáradékony volt Niki, annyira hogy még a pihenőszékben is elaludt (amit eddig még nem tett), már ez is gyanús volt, de nemsokkal utána a kis feje is egyre melegebb lett. Megmértük persze, de mindhárom lázmérőnk mást mutatott, úgyhogy a legmagasabb érték alapján lázcsillapítót kapott Niki. Éjszaka többször ellenőriztem utána, de szerencsére nem ment fel ismét. Így valószínű hogy a szuritól volt. Kétségünk csak azért volt, mert az azt megelőző napokban fájt a torkom, de szerencsére sem a láz nem maradt, sem más betegséget nem kapta el Niki. A védőnéni azt mondta, hogy mivel anyatejcsit kap így az ellenanyag is megy neki, ami két nap után védettséget ad neki, tehát ha addig nem kapja el akkor nem valószínű, hogy megkapja. Hát nagyon erős a kicsi lánykánk szervezete és makk egészséges maradt! :)

Mostmár nagyon kis édesen figyeli, követi a szemével, ahogy mozgunk körülötte. A napokban felfedezte a kiságya fölött lévő Mici Mackót is, és reggelente, meg a fürdésekné nagyon édesen  dumcsizik és nevetgél neki. Most pedig éppen apával játszószőnyegezik és a legjobb játék az hogy elkapja apa kezét (legfőbb játszószőnyeg tartozék ;) ) és oolyan erővel húzza a szájához, hogy az majd kitörjön. Nem semmi erő lakozik egy kis bébiben, és a kezében.
Továbbra is előszeretettel tömi magába a kis kezét, lehetőleg párosával ;)
Cucka szavaival élve "macizási" szokásaink ritkultak, mostanában a menetrendszerű napi adag helyett 1 vagy 2 naponta örvendeztet meg bennünket.
Nagyon sok figyelmet igényel, nagyon úgy tűnik, hogy nem szeret egyedül lenni, játszani. Legjobban a nagy beszélgetéseket élvezi, és Ő is bőszen dumcsizik, válaszolgat. Viszont így nem sok idő marad egyéb tevékenységre (mint például a számára unalmas netezésre, ezért jövök ritkán), de nem bánom, mert őszintén szólva nagyon élvezem a társaságát.

Napi ritmusunk többnyire a következő:
Éjszakai, vagyis hajnali álometetések (Niki csak addig van ébren amíg szól hogy éhes, aztán mindent félálomban tesz) 3 és 6 óra körül.
Ekkor hasra fordítom és még kb. 9 óráig szunyókál. Ekkor reggeli és innentől többnyire délig fenn van (esetleg fél órácskára szundít el). 12-1 között ebédel, majd ezután minden nap óriási sétára viszem a friss levegőre. Ez a nagy délutáni alvás ideje, ilyenkor 1,5-2 órát is alszik egy huzamban. Mostanában néha felébred és ilyenkor vagy a csörgőjét figyeli, vagy sír, vagy ránk mosolyog, de az alvás a legjellemzőbb. 3-4 órára hazajövünk, ekkor jön el a következő szopi ideje. Innentől már alig alszik, 6-7 órakor ismét egy szopi szakítja meg a játszósdit. Az esti utolsó 9-10 órai szopi előtt egy órával elkezdjük a kb. fél órás tornánkat, majd egy fél órás fürcsivel fejezzük be a nap aktív részét. Többnyire 10:30 körül sikerül Őt letennünk aludni.
És alvás reggelig.

3 komment


2008.02.27. 20:43 * Zsó *

Megérkeztünk

Vasárnap hazaérkeztünk. Ahogyan az odaút, ugyanúgy a visszaút is zökkenőmentes volt (egy szopizással, amit cümisüvegből, lefejt tejcsiből oldottunk meg).
Nagyon jól éreztük magunkat egy nagymamával, egy dédipapával, keresztszülőkkel és unokabátyókkal körülvéve. Nikit nagyon imádta mindenki, szinte be kellett osztani, hogy mikor kié ;)
Nagyon édesek voltak a kissrácok, ahogy bújtak hozzá, ahogy beszéltek Nikihez és mosolyt csaltak kis orcájára.
Jót derültünk rajta, amikor a nagymami az éjszaka közepén a kiságyban kereste Nikit(gondolta lecsúszott a végébe), miközben Ő éppen velem volt és elégedetten lakmározott. Vagy amikor én kerestem magam mellett és arra kellett rájönnöm, hogy szépen alszik a kis ágyikóban és csak akartam, de végül mégsem vettem magam mellé szopizni Nikit.
Nagyon hozzászoktunk a nagy létszámú gardedám csapathoz, és azt hiszem Ők is hozzánk mert végül könnyekkel teli szemekkel búcsúzkodtunk egymástól. Jól lefársztottuk a mamikát, amiben a másik két unoka és a konyha (mert itt főzött minden nap mindannyiónkra) is besegített. Nagyon köszönjük Neki!

És egy Niki kép. Most először volt hason nevetgélve. Persze a nevetését nem nagyon sikerül megörökíteni, mert amint meglátja a kamerát a mosoly helyett az érdeklődés ül ki az arcára.



A tejcsi sztori folytatódik... :(
Ebben a hónapban végre már simán vettük az akadályokat és volt elég tejcsi (az egészséges mindig eleget termelt ahhoz is, hogy a volt-beteg csökkent mennyiségét kipótolja, sőt még Niki emelkedett tejigényét is biztosítani tudtam.
De ma bevérzett a az egészséges is, úgyhogy most ismét fejés-cumisüveg-pótlás következik... és csak reménykedek, hogy ebben visszajön a régi mennyiség és nem járok majd úgy mint a volt-beteggel, hogy csak fél adagot ad a gyógyulás után.

6 komment


2008.02.07. 14:41 * Zsó *

Két hét kikapcs, avagy elutaztunk a másik a mamikához

Ma még gyorsan írok, mert holnap nagy útra szánjuk el magunkat és meglátogatjuk a 350 km-re lévő mamikát, dédipapát, a leendő keresztanyu-keresztaput és a még kisgyerek unokábátyókat. Már nagyon várnak minket, főleg Nikit, teljes gőzzel folyik a készülődés. Azt hiszem sikerül teljesen felforgatni az életüket. Nekik is kijut belőle-belőlünk ;)
A gyerkőcök már most alkudnak, hogy fennlehessenek, a mamikánál maradhassanak este is és nézhessék, ahogy Niki pancsol. Pedig mondtuk, hogy Ő még nem olyan játszósan fürcsizik mint Ők. :) Nagyon várjuk a találkozást!

Éjjel bejelzett a légzésfigyelő. Csippantott egyet és utána elkezdett riasztani. Nem tudom, hogy valós riasztás volt-e, mert amint fölpattantam felkaptam Nikit az ágyból és akkor már minden rendben is volt. Egyszer volt ilyen még az első napokban. Remélem csak vaklárma volt, de azért ijesztő...

Ma megint szeles idő van, ilyenkor mintha Niki mindig nyűgösebb lenne, ahogyan most is. Olyan kis érzékenyek! Azért emellett kaptunk mosolyt is bőven. :) Ma például az tetszett neki legjobban ahogy a teát készítettem, jókat huncut-vigyorkázott rajta. :) Persze én sem fapofával és hallkan tettem-vettem. ;)

És ami kimaradt - ezt kezdtem el írni egy hete (02.01):
TEJ-JELENTÉS
A kitartó tejgyarapító munkámnak köszönhetően két napja ismét elegendő tejcsit tudok biztosítani Nikinek. Vagyis az éjszakai etetések és fejegetések meghozták az eredményt. Nem mondom, hogy Niki igényein felül termelődik a tápláló nedü, de azt hiszem nem marad éhen. :)
A beteg oldal még mindig kevesebbet termel, így nem térhetek vissza a váltott etetésre, és egyelőre még az éjszakai ébredéseket sem kerülhetem el. Azon oknál fogva, hogy a kevesebb számú etetés, kevesebb napi mennyiséget jelentene Nikinek (bár a védőnénis számolgatás alapján 6-ból is kijönne a szükséges kajcsi, Niki pedig 7-szer eszik), másrészről az éjjel lefejt és megmaradt tejcsiből pótlok az utolsó esti etetésnél, (néha részben a fagyról is).
Nagyon ritka hogy a fagyasztotthoz kelljen nyúlnom, úgyhogy most még a sajátból is van, ami után jön majd egyszer a HunCucka tejcsi (tudjuk nagyon fincsi a Niki teszt alapján ;) ). Persze ahogy a Niki igénye egyre nől lehet, hogy egyre inkább a hűtőre leszek utalva, legalábbis esténként. De most még megoldjuk. :)

Ui.: Csajok, azért ha valami fontos történik, akkor kérhetek egy sms-t? ;)

Ma 5170 gramm Niki (szokás szerint pucéran-éhesen fürdés előtt).

9 komment


2008.01.30. 18:03 * Zsó *

A 2. hónap képekben

A legkedvencebb kép - Apával:



PM ez a játszószék nagyon bejött nekünk is! Köszi a tippet! És ahogyan Nórinak is, Nikinek is a kis gömb jön be legjobban, itt a képen is azt lökdösi. :)
Csak így tudok a kicsi lány mellett fejegetni. Beleteszem, párnára mellé ülök és miközben megszerzem a maradék tejcsit tudok vele beszélgetni, zenélni, csörögni. Így kisebb a bukás- és az unatkozásból sírás veszély. (Néha már pocifájáskor elvan benne!)
A játszószőnyegen pedig legtöbbet az apjával játszik és mindketten nagyon élvezik, öröm ilyenkor nézni őket!!!



Azután meg jöhet a megérdemelt pihenés:




Majd az esti fürdőzés, amit apja biztonságos karjai között már legtöbbször mosolygással, tágra nyitott szemekkel élvez végig Niki. Mostmár inkább a vízből kijövéskor törik el a mécses.

10 komment


2008.01.29. 16:52 * Zsó *

Két hónaposak lettünk

Az előbb meghatódottan szemléltem a kis csöppünket ... a kezemben aludt el és olyan édesen szuszogott. Sokszor elnézem ahogyan alszik kisimult arcal, finom kis szoszogással, közben pedig amikor álmodik, hol összeráncolja a kis homlokát, hol pedig mosolyra húzza kis száját. Annyira kis édes!
És amikor ébren van, az anyuja meg nem bír magával és össze-vissza csókolgatja a kis nyakát, arcocskáját, vagy amikor az apukája fürdeti, vagy a játszószőnyegen szórakoztatja, akkor teli szájjal nevet vagy babanyelven visszadumál (gőgicsél), mint ahogy minden vele való foglakozást (beszélgetést, babusgatást) ilyen kedvesen jutalmaz. Talán már meg is ismer minket.
Szopizás közben, ha beszélek, akkor megáll és édesen tágra nyílt szemmel figyel. (Eddig szopi közben telefonáltam főként, amit mostmár egyre kevésbé tehetek, mert akkor Ő is arra figyel és nem eszik.)
Már egyre inkább kinyílik számára a világ, nagy kíváncsisággal tud új dolgokat felfedezni és figyelni. Kezeit már, igaz többé kevésbé véletlenszerűen, de használja a játékok lökdösésére, és mindezt milyen élvezettel és nevetgélés kíséretében teszi.
És néhány elkapott huncut pillanat:


Ui.: Ma 4850 gramm volt Niki fürdés előtt éhesen és pucéran. A születése óta ~1,5 kg-ot, a kórházból hazajövetel óta 1750 grammot hízott. Szépen gyarapodunk.

5 komment


2008.01.27. 13:28 * Zsó *

Tejtestvérek

Rögtön a tárgyra is térek: HuncÚr és Niki baba tegnap este tejtestvérek lettek. :)

Köszönhető ez HuncÚrnak, aki hajlandó megosztani Nikivel fincsi kis tejcsijét, és nem mindennapi anyukájának, aki idejét nem sajnálva nap mint nap áldozatos munkát visz véghez miattunk és lelkesen feji a HuncÚr igénye feletti tejcsikét, mert náluk szerencsére ilyen is van.
Óriási öröm és óriási szomorúság is ez nekünk. Rossz érzés, hogy minden áldozatunk ellenére nem sikerül a szükséges mennyiségű tejcsit megadni Nikinek, és óriási öröm, hogy van lehetőség mégis finom kis tejcsivel pótolni a hiányt, vagyis inkább az hogy létezik ilyen kedves leányzó, mint Cucka, aki segít nekünk.

Belegondolva, ha nem lettek volna ezek a cickó vérezgetések (amitől Niki vért bukott néhány hete), vagyis belső sérülések, akkor valószínűleg igény szerinti mennyiségben termelődne a hőn áhított nedü. De sajnos az egyik cickó, amelyik előtte a több táplálékot adta nagyon lassan gyógyult és a napokban jutottunk csak el oda, hogy már nem fáj. Sajnos a regenerálódás után már csak fél gőzzel dolgozik, így pótolgatni kell.
Sok tejszaporító csodát és etetési módszert
kipróbáltam, de beteg cicire sajnos nem bizonyult gyógyírnak, és az egészségeset sem sikerült annyira melendíteni, hogy így a kettőből elégséges mennyiség legyen. Azért még nem adom fel és nappal 3, éjjel pedig 4 óránként etetek mindkét ciciből és fejem utána a bennmaradó aprócska mennyiséget. Bár már nem sok reményt látok (nem sok hatás vettem észre az új techinkától), de mégis hátha... És ha mégsem, azért jó érzés tudni, hogy továbbra is fincsi anyatejcsit kap Niki, és egy ilyen édes anyucitól, mint Cucka. :)
És tuti, hogy finom, mert Niki úgy ette, mintha "aranyból" lenne! :)

Örök hálám Cucka az áldozatos segítségedért!!!

És képzeld, most vettem észre hogy a kis tejtesvérkéknek egy napon van a névnapjuk. :) Nem semmi egybeesés! Mindez amellet, hogy egy kórházban születtek, egy ágyon aludt az anyukájuk...
Puszi Nektek!

9 komment


2008.01.26. 21:10 * Zsó *

Hétvége a nagymamáéknál

Egy héttel ezelőtt kirándultunk a közeli (40 km-re lévő) nagymamáékhoz. Szombaton mentünk és vasárnapig maradtunk. Éjszaka - nagy boldogan - a nagymama ringatta, kényeztette a kis pocifájós Nikikénket. Nappal pedig mivel igazi tavaszi idő volt, egy óriási sétát tettünk a faluban - mindenki örömére. Sokan megcsodálták a kicsi lánykánkat, Ő pedig félálomban főként mosolyogva, néha pedig fennhangon üvöltve bőszen zsebelte be a bókokat.

Még a dédimami is büszként tatotta kezében a első dédunokáját


Mindenki jól elfáradt, de nagyon jól éreztük magunkat. Érdekes volt kipróbálni milyen lehet több generációnak együtt "lakni".

És egyben egy kis próba volt, hogyan tudunk összekészülni és hosszabb útra indulni ... mert nemsokára jön egy mégnagyobb utazás a messzi nagymamihoz (300 km). Ha az influenza járvány nem szabotálja, akkor egy hét múlva útra kelünk. :)

4 komment


2008.01.19. 08:54 * Zsó *

Érzékeny bőröcskénk

Amint az elmúlt hetekben kiderült a mi kicsi lánykánknak igencsak érzékeny bőre van. Kezdődött azzal, hogy nem mindegy hogy milyen pelus kerül a popsijára. Hiába márkás és sokak által favorizált drága pelus, Ő szépen kiütéses lett tőle popsi fronton. Így végül kipróbáltunk jópár félét és úgy tűnik megtaláltuk azt ami nekünk bevált.
Kicsi csöppünk füle is a fürdetések ellenére kezdett kicsit kiporosodni, sebecskés lenni. Én azt hittem először hogy ezek is olyanok mint az arcán látható pattanások, de a doktor néni elárulta, hogy ez nem az, hanem csak érzékeny a bőrünk. Kaptuk rá kencét és azzal nagyon szépen javul, sőt el is tűnt. Mostmár nagyon szép kis fülecskénk van.
A harmadik tünet, hogy a nyakunk hurkái között elkezdett kicsit váladékozni. A doktor néni szerint érdemes lenni szellőztetni, de azt lehetetlen az ilyen több rétegű hurkáknál. ;) Ezután Betadinos fertőtlenítést, majd egy órával később hintőporpozást (legjobb a köldökcsonkra használt) rendelt el. Így most hol barna, hol fehér nyakincával büszkélkedtünk a minap, de meglett az eredménye, nagyon szépen helyreállt.
És a negyedik, ami sokaknál megjelenik az a koszmó. Először mi is a dunsztkötéssel kezdtük, de a védőnéni javaslatára inkább áttértünk egy direkt erre a célra kifejlesztett (babé)  samponra és mondhatom nagyon bevált! Nem kell többé sapkával riogatni a kicsikénket, hanem az esti hajmosások által szabadulunk meg a sok kis hámló bőrdarabkától. Hihetetlen könnyebbség, hogy nem kell kínozgatni.

5 komment


2008.01.14. 10:21 * Zsó *

Tényleg egy tünemény

Sajnos a helyzet tejcsifronton változatlan. Ma reggelre fele annyi termelődött mint szokott(és ahogy még tegnap is volt), úgyhogy mostmár nem csak az esti etetések mennek mindkét cickóból, hanem már reggel így indítottunk.
Őszintén szólva kicsit elszontyolodtam és szopi után amikor Nikit ringattam néhány könnycsepp is legördült. Az én kis csöppnyi lányom ekkor olyan kedves kis mosolygásba, sőt vigyorgásba kezdett, hogy a könnycseppjeimen keresztül nekem is nevetnem kellett. És mindezt addig folytatta amíg meg nem nyugodtam. Utána ásított egy nagyot és mint aki jól végezte dolgát elaludt. Hát nem semmi kis csajszi, ugye? Hihetetlen, hogy már most támaszt és vígaszt tud nyújtani a nehéz helyzetekben.

És még: növöget a kis csöppünk, aki már nem is olyan csöppke. És a bizonyíték? A tegnapi fürdetéskor már ráadtuk az első 62-es rucit, mert az ugyanilyen márkájú és mintájú 56-osban már nem igazán tudta kinyújtani a lábiját és ez egy pocifájós babánál nem mindig előny.
Úgyhogy szép lassan mostmár cserélődni fog a ruhatárunk. :)

3 komment


2008.01.13. 19:21 * Zsó *

Tegnap átfordultunk a hátunkra

Egy képpel kezdem, ami mindent elárul :-D

Kicsi babukánk nagyon kis társaslény volt már a kezdetekkor is, hiszen a nagy sírások alkalmával néha röpke pillanatokra már attól megnyugodott, hogy beszéltünk hozzá. Azután jöttek a csukott szemes vigyorgások egy-egy jóllakott pillanatban, majd megjelent az első ébren adott mosoly, amit nekünk szánt. És mostmár néhány napja nem csak elvétve, hanem naponta többször elmosolyogja magát, amikor valamelyik játék tetszik neki, vagy pedig beszélünk hozzá és mindemellé egyre többször édes kis gagyogás társul. Persze ezzel azt éri el, hogy mi is vigyorgunk rá mint a vadalma, mert olyan kis édes, Ő pedig mind telibb szájú vigyorra jutalmaz. Hihetetlen élmény ez, nagyon csodálatos ezt megélni, átélni vele.
Emellett a kis társas lény, már egyre inkább élvezi a fürdést, öltöztetést, pelenkázást, amikor már nem a csörgő és a zenélő játékok, hanem egyre inkább a mi hangunk nyugtatja meg. :)
Tegnapelőtt végre sikerült hason elaltatni, ez azért nagy öröm, mert így kevésbé kínozza, vagyis enyhébben jelentkezik a még időnkét jelentkező pocifájás. Eddig azért nem jött össze, mert ilyenkor nagy bőszen emelgette a fejét így persze nem tudott elaludni, de mostmár ezt is megtanultuk. És egy napra rá, tegnap, a második hason fekvéssünkkor nagy bőszen emelgette a fejét, meg is tartotta, majd szépen át is fordult és hamarosan már a hátán feküdt. Hihetlen kis ügyes lányunk, ezt csak ismételni tudom - annyira profin csinál mindent!

Egy kicsit rólam: a tejcsi mennyisége a még gyógyulófélben lévő cicikben csökkent (reggel még elég lenne, de a délutáni órákban alig fele annyi termelődik), úgyhogy tegnap ismét elkezdtem szedni a homaopátiás bogyókát, de úgy tűnik hogy a pocifájás többet jelentkezik tőle, ahogyan a hasonló hatású teától is történt ... lehet mégsem élek vele. Inkább a szoptatási renden próbálok változtatni, és mostmár nem egy-egy cicből, hanem mindkettőből fogok tejcsit adni a lánykánkánknak.

5 komment


2008.01.10. 16:18 * Zsó *

Az utóbbi, vagyis a 6. hetünk

2008.01.10. csütörtök, az a nap amikor 6 hetesek lettünk ... tényleg mindkettőnk, sőt mindhármónk számára fordulópont ez, hiszen nagyon sok változást és rendeződést hozott az életünk ez a pár hét.
Először itt találtuk magunkat egy édes kis babával, amit milliószor elképzel az ember, mégis a születéssel hirtelen találja szembe magát az új anyai-apai feladattal. És gondolom ez minden, nemcsak az első baba esetében van így. Tehát betoppant az életünkbe egy kis csöppség, aki csak tőlünk függ és mi mindent megtettünk és megteszünk, hogy a lehető legjobbat nyújtsuk neki: odafigyelésünkkel és tetteinkkel.
Nagyon ügyes volt már születésekor, mert tudta, hogyan kell szopizni. Külön jelzéssel mutatta, ha éhes, vagy álmos vagy ha a pocika fáj. A kórházi napok még így teltek, de utána megjött a tejcsike és az otthoni nagy zabálások ideje...
Kicsi pocifájós babánk eleinte nagyon sokat sírt és mi ezer és ezer módon próbáltuk enyhíteni a fájdalmát. Több kevesebb sikerrel, és szépen lassan már akkor elégedettek voltunk, ha két pocifájós roham között megnyugodott, hiszen ha fáj akkor fáj, nem lehet mit tenni, Ő pedig jelzi. Ekkor még 3 óránként ébresztettük az evéshez, hiszen nagyon sokat volt ébren a kis poci miatt, amikor pedig végre elaludt, akkor mindent pihenést be akart pótolni akár a kajcsi terhére is. Ilyenkor ahogy a védőnénink mondta, regenerálódik a kis szervezete ezért aludna maratoni időket. De ahogyan teltek a hetek a pocika úgy javult, megtanultunk büfizni és a szervezet is fejlődött így a pociájós időszak fokozatosan csökkenni kezdett. :)
A napokban már egyre többet éber és játékos, emellett egyre inkább akkor alszik, amikor itt az ideje így nem csoda, ha megjelentek az első olyan ébredések, hogy "éhesek vagyunk". Úgyhogy most újra tanuljuk egymást, kicsikénk jelzéseit. És nagyon örülünk az új változásoknak!

Tehát az utolsó hetünk...

Vasárnap (01.06) este feketés széklet... ez lehet attól, hogy a tejcsatornáim megint sérültek (ami így is volt) és nem bukott ki minden vért, hanem egy része végighaladt a szervezetén, vagy pedig valamilyen felső emésztő rendszeri vérzés... (ennek következtében, hogy jobban lássuk mi a helyzet, este fejtem és azt etettük vele, majd bimbóvédővel próbálkoztam, hogy ne nyeljen több vért a kisbabánk) és másnap reggel irány a doki néni, akinek vittük a pelust is. Ekkor már nem feketének látszott a megszáradt anyag hanem, hanem nagyon-nagyon sötét zöldnek, amit már előzőekből tudtuk, hogy nem jelent problémát. Ezek alapján azt mondta a doki néni, hogy az mégsem megemésztetlen vér lehetett a székletében, hanem csak egy kis túlevés jele.
Ezután a bimbóm védelme érdekében és a kis poci miatt rövidebb etetési időt javasolt. Úgyhogy mostmár nincs elhúzódó szopizás, ha kisebb adagott vett magához. Azért a dokink hogy biztosan kizárja a vérzés lehetőségét elküldte Nikikét egy vérvételre. Hát nagyon hősiesen viselkedett, igazából csak a tű beszúrásakor (a kis buksijába) és a fejecskéje lefogásakor adta jelét nem tetszésének én viszont sírtam helyette is ... nem könnyű egy ilyen kis beavatkozást a kis csöppnyi bébikénken végignézni. Szerencsére Ő tényleg jól viselte (talán a szurikon is csak én fogok könnyezni) és az eredmények is jók lettek, vagyis egészségesek vagyunk. Most tehát hiába vagyunk már nagyobbak, a kaja adagunk nem változott, mert nem kér többet a kicsikénk - lehet ez is egy plussz adalék ahhoz hogy kímélve legyen a pocika és kevésbé fájdogáljon. :)

Kedd (01.08) Hasi és koponya UH.
Hát ez kevésbé tetszett neki, mint az a (számunkra) szörnyű vérvétel, hiszen itt hideg zselével kenték be a kis testét és Ő még mindig nem szereti a hideget (kivéve a séták alkalmával a friss levegőn). Megdícsérte a doki bácsi és papírra vetette, hogy egészségesek vagyunk.

Csütörtök (01.10) Csípőszűrés.
Itt jó sok várakozás után egy doktor néni fogadott minket. Megtornáztatta Nikit (ami nem volt szokatlan neki, hiszen mi is napjában többször megtesszük), azután pedig UH-val megnézte a kis csípőjét és doki néni minden rendben talált.
Eredményes hét volt nagyon sok tanulsággal és jó hírrel. Most egy idei nem vár minket orvosos program, úgyhogy fellélegezhetünk. :)

2 komment


2008.01.10. 13:00 * Zsó *

Hat hetesen

5 komment


2008.01.06. 16:09 * Zsó *

Az első mosolyunk

Kedves kis bébikénk a pocifájás ellenére is szép kis mosollyal jutalmazott minket egy-egy nagyobb kajcsi után, - igaz ezt még csukott szemmel tette - mi pedig ilyenkor oda voltunk érte. Nemrégiben viszont  főként a délelőtti játékoknál (de egyre többször máskor is), amikor észrevesz minket, vagy beszélgetünk vele, akkor már így éberen is óriási széles mosolyra húzza a szájacskáját és ez már tényleg nekünk szól. :) Szívmelengető ez a gesztus tőle.
Néha már kis gügyögő hangocska hagyja el a száját és egyre jobban figyel az őt körülvevő világra. És mára már felfedezte a kis kezecskéjét is. Hol a teljes kézfejét, hol pedig egy egy kis ujjacskáját gyömöszöli cuppogva a kis szájába megnyugtatásképpen. Ilyenkor annyira, gyönyörködünk benne. És úgy tűnik egyre több újdonságot tesz és fedez fel magának.
Persze mostmár könnyebben teszi, hiszen a napi pocifájás adagunk elkezdett szépen csökkenni. Mára már olyan hagyományos pocifájósok lettünk, hiszen mostmár este (max. kb. 6-tól éjfélig) és néhány alkalommal hajnalban kínozza a fájdalom. Tehát az éjszakának már van olyan időszaka, ami a pihenésé, mind neki és nekünk is.
A nappalaink változóak, de többnyire már az alvásé és a játéké és a sétáé. Úgyhogy kezdünk kicsit megkönnyebbülni, hogy nem kell annyit szenvedni látni a kicsi lányunkat, és emellé még óriási ajándékokkal is elhalmoz bennünket, mi pedig egyre inkább élvezzük ezt.

1 komment


2008.01.03. 16:11 * Zsó *

5. hetesen tanácsadáson

Megvolt az első tanácsadásunk a védőnéninél és a doki néninél.

Megmértek minket:
a hosszunk 55 cm, mint a kórházban (csakhát itt teljesen más módszerrel mértek, még jó hogy nem az jött ki hogy összementünk)
a súlyunk pedig a mechanikus mérleg szerint 4 kg, a digitális szerint pedig 3960 gramm, tehát megközelítettük a kerek súlyhatárt.

A doktor néni meghallgatott, megtornáztatott és minden rendben talált.
A következő találkozó velük a 2 hónaposan
(jan.31.-én) lesz, akkor kapjuk meg az első itthoni oltásunkat (mert persze a kórházban már megkaptuk a BCG-t)

Szólj hozzá!


2008.01.01. 19:31 * Zsó *

Torna a babának

Pocifájós babának nagyon jól esik egy kis torna. Mi egy könyvet hívtunk ehhez segítségül, a címe Babás jóga. Itt nagyon klassz kis csípőtorna található a babák részére, ami nagyon jó a kis pocikára is, emellett egy kis masszírkát is elsajátítottunk belőle. Amit itt leírok azt 8 hetes korig ajánlja, onnantól már lehet csinálni az Ingrid féle lábat a fülhöz nyújtózást is. Tehát mindezt megpróbálom megosztani veletek, de teljességében a könyvben található meg. Aki pedig Budapesten él az a speciális jógaórákon pontosabban elsajátíthatja.
És még egy fontos dolgot tanultam meg innen. Méghozzá azt hogy hogyan tartsam a babámat, amikor éppen fáj a pocija. Ez látható itt a bal képen (ha a popsiját a fejével egy magasságba emelem, úgy hogy a kezem a pocijához csúsztatom és azt masszírozom közben, az a legtutibb póz). A jobb oldali képen a mi tornánk látható (ekkor még kezdők voltunk). ;)



Akkor lássuk a TORNÁt:
Mi ezt a legtöbb szopizás előtt megcsináljuk, amikor jól esik a kicsikénknek.

1. Térdtől a mellkasig
Ez a testhelyzet az emésztést stimulálja és bélmozgást is előidézhet.
Fogjuk meg a baba lábát térd alatt, és csípőszélességnél kicsit húzzuk jobban széjjel. Ezután toljuk oda a baba térdét a hasa oldalához közvetlenül a bordák alá. Ezt ismételjük meg 2-3-szor jó lassan és közben relaxáljunk anélkül, hogy a kezünket elvennénk.
Ha a baba kényelmetlenül érzi magát, vagy a  hasa kemény, akkor masszírozzuk meg és próbálkozzunk később.

2. Térdek oldalra
Ez a testhelyzet gyengéden megmozgatja a baba keresztcsontját.
Kezünket tegyük ugyanoda, ahová az előző gyakorlatnál, a baba lábát térdben hajlítsuk be, majd mozgassuk balra-jobbra. Szorítsuk erősen a hasa mindkét oldalához, majd mielőtt oldalt váltanánk, szép lassan lazítsunk a nyomáson.

3. Lábnyújtás
Az előző helyzetet azzal variáljuk, hogy a lábakat felváltva mozgatjuk a bordák, illetve magunk felé lassú, pedálozó mozdulatokkal.



4. Féllótusz
Az asszimetrikus mozgást folytatjuk.
Fogjuk meg a baba mindkét lábát, majd a balt mozdítsuk a jobb csípő felé, mintha féllótusz ülést venne föl. Érintsük a sarkát a másik oldalához, ameddig erőltetés nélkül tudjuk nyújtani.
Végezzük el ugyanezt a jobb lábával is.



5. Pillangó
Ez a testhelyzet nyitja a baba csípőjét.
Fogjuk meg a baba mindkét bokáját, és illesszük össze a talpait, majd gyengéden toljuk őket a hasa felé.




6. A csípő összezárása
Fogjuk meg a baba két bokáját, illesszük össze, majd gyöngéden húzzuk magunk felé. Ezt kétszer-háromszor lassan ismételjük meg, ilyenkor a baba feltehetően lehunyja a szemét.






SZÁRAZ MASSZÁZS --) Mielőtt a gyakorlasor utolsó részét elkezdenénk, ha korábban kihagytuk, akkor végezzük el a lent elírt száraz masszázs sort.


7.Lábnyújtás és leejtés
Ez a testhelyzet érzékelteti a baba számára az ellentétet a nyújtózás és az ellazulás között, hiszen ezt a kettőt foglalja egy mozdulatsorba.
Bokáinál fogvakissé emeljük meg és tárjuk szét a lábát, majd lazán engedjük le.
Ezt többször ismételjük meg. Közben mondjuk is, hogy "nyújt" és "elenged", hogy hangsúlyozzuk a különbséget; így valószínűleg Ő is jobban élvezi.
Lezárásként végezzünk a babával együtt egy mély relaxációt, és ha éhes szoptassuk meg (ez lehet a gyakorlat ideális befejezése).



SZÁRAZ MASSZÁZS:



3 komment


2007.12.31. 19:08 * Zsó *

Az év három legszebb pillanata

Niki, Niki, Niki

Bővebben
1. 2007.04.06.
Amikor megláttam a pozitív tesztet, amivel meglepett minket a várva várt, mégis meglepetés babókánk. Ezután, amikor nem tudtam magam türtőztetni és a párom elé mentem, (mert aznap reggel nem volt itthon,) és megmutattam neki a tesztről készült fotót, (mert ekkor még azt az 5 percet sem tudtam kivárni hogy hazaérjünk és meglássa a párnájára készített tesztet) és azt kérdezte, hogy 'kinek örülünk?'
És ez a pillanat, amikor kimondhattam, hogy 'A MIÉNK!' - szívszorítóan boldog pillanat volt megélni és látni a párom arcát.

2. 2007.04.12.
Amikor láthattuk a pulzáló kis petezsákot. Ott sírtam - volna - az UH asztalon, csak próbáltam visszafogni magam, mert a sírástól rázkódó méhben nehéz lett volna az ilyen aprócska petezsákot megnézni. Öröm könnyeimen - amik azért rendíthetetlenül folytak - keresztül néztem boldogan hol a páromra, hol a monitorra.

3. 2007.11.29.
Amikor ott voltunk a szülőszobán mi hárman, és éberen pislogott ránk a kicsi lányunk. Megérkezett! :)

És folytathatnám, ahogyan jövőre fogom is ... amikor ránk néz hihetetlen szép szemével, amikor édes mosolyra húzza a száját, amikor édes hangot ad ki.

NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET!!!

4 komment


2007.12.31. 18:00 * Zsó *

Bakik

Ahogy Szliveszterkor a TV-ben is összegyűjtik a bakikat, így a hagyományokat követve én is ezt teszem (előre időzítve ;) felvételről)... de sajnos csak egy jut eszembe, pedig biztosan több is előfordult.

Amint tudjátok, minden etetés előtt megkapja a kiskanálnyi Espumizán szirupját a kicsi lányunk. Egyik álmos reggel nagyban csepegtetem a barna kis üvegcséből a lötyit a kanálba, amikor arra leszek figyelmes, hogy milyen átlátszó. Első gondolatom az volt, hogy biztosan a vége és fehér anyag már kifogyott belőle. Dehát nem a vége volt ... úgyhogy csak álmosan lestem ki a pilláim közül, mi történhetett.
Hát az, hogy nem is az Espumizánt adagoltam gőzerővel a kanálba, hanem a D vitamint. Azt hiszem ha mindezt a 20-30 cseppet beadtam volna Nikinek, akkor egy hónapig nem lett volna gondunk a napi egy cseppel... jó kis napi melótól szabadítottam volna meg magunkat, hiszen nem kis erőfeszítés azt a bizonyos egy cseppet beadni egy ilyen kis örökmozgó, fejfordítogató csöppségnek. Nem úsztuk meg. ;)

És nem is szeretnénk. Nagyon szép kis ajándékot kaptunk ebben az évben a mi kis Nyuszi-bogyónkkal, reméljük ilyen szép lesz a jövő évi folytatás is.

Úgyhogy befejezésként nagyon jó bulizást, reményekkel teli koccintást és

NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET

kívánunk Mindenkinek!!!

Szólj hozzá!


2007.12.31. 11:34 * Zsó *

Ijedtségek...

... amivel a védőnéninket, vagy a doki néninket kerestük.

Két éjszaka után arra lettem figyelmes, hogy Niki véresett bukott. Mondhatni nem voltam nyugodt, úgyhogy hívtam a védőnénit. Mondta hogy ne ijedjek meg, mert nem valószínű, hogy bármi baja lenne a kis nyuszókánknak. Előfordul az ilyen, amikor a mellbimbó kívül vagy belül sérül és a bébike vért nyel ezáltal. Vagy pedig, ha az orrváladékot leszívjuk, akkor sérülhet az orrnyálkahártya és a vér ekkor is gyomorba jut, onnan pedig bukós babáknál a fej alatt lévő pelusra. És tényleg, amikor a cickóm már nem fájt, elmúlt ez a fajta bukás is.

A másik pedig, hogy egyik pelenkázásnál arra lettünk figyelmes, hogy bébikénk széklete igencsak vizes és folyós. Segítő doki nénink felvilágosított, hogy amíg ez nem rendszeres minden székletnél, és nem ürít gyakrabban a kicsikénk, addig nem hasmenés és nem betegség. Pocifájós babáknál előfordul, hogy gyorsabb az emésztés és az eredményezhet ilyet. Azóta persze nem fordult elő ilyen mérétékben. :) Úgyhogy rendben vagyunk.

2 komment


2007.12.31. 09:49 * Zsó *

A hónap képei

3 naposan

1 hetesen

4 hetesen


Apával


Anyával alszok és ásítok (jajj de uncsi ;) )


Így alszok a nappaliban az utazóágyban, és séta után a kocsiban


Éberen játszok és figyelek


És itt a Mikulás utánpótlás

.

4 komment


2007.12.30. 17:38 * Zsó *

Rezgő szék és hordozókendő

Tegnap megérkeztek a meglepik is a kicsikénknek.
A hordozókendő azonnali sikert aratott nála(éppen nem volt pocifájás, vagyis csak kicsit), amint belekerült el is aludt. Így én meg is ebédelhettem a többiekkel. Igaz egy kézzel, mert még gyakorlat híján nem mertem mindkét kezemmel elengedni Nikit.
A másik újdonság a Macsesztól ellesett rezgő szék. Macsesz, köszi a tippet és a segítséget!!!
Sajnos a tegnapi próba idején éppen pocifájással küzdöttünk így nem jártunk sikerrel. (Bár egy fotó erejére sikerült megpihennie benne. ;) ) Úgy tűnik arra nem gyógyír, sajnos. :( De amikor nem fáj a kicsikénk pocija, akkor nagyon jól elvan benne. Most egy pocifájási roham után vagyunk éppen. Belettük Őt és úgy tűnik szépen elpilled. Viszont amint bekapcsoltuk a rezgést a kívánt hatás ellentétét (minthogy aludjon) értük el és kerekre nyitott szemekkel lesett, hogy mi birizgálja a hátiját. Aludni nem alszik, hanem nézegeti a karácsonyfa fényeit ... de mire ezeket leírom már csukva is van a szeme. :)
Íme képekben:

(Bocsánat a minőségért, telefonnal készültek a gyorsfotók.)

És néhány szó a pocifájásunkról. Úgy tűnik, hogy egy kicsit mérséklődött, bár őszintén szólva félve írom le, mert volt már ilyen 1-2 enyhébb napunk-éjszakánk aztán kezdtük megint az elején. Karácsony végén és azt követően, vagyis 3 éjszaka éjjel 2-3-ig vígasztalhatatlan ordítás volt, de utána egy kis szopi megszakítással aludtunk reggelig, a múlt éjjel pedig este 11-től reggelig normális éjszakánk volt. Ezért a mai aktivitás... gyorsan kihasználtam. :)
A nappalaink még nem az igaziak, de akkor könnyebb ringatni és foglalkozni Vele. Úgyhogy jól vagyunk és egyre ügyesebb a mi kicsikénk, fejlődik a kis szervezete. :)

És ha már a jelennél tartunk, akkor meg kell jegyeznem, hogy Niki-apu éppen ünnepi vacsorát készít: szegfűszeges szarvas vesepecsenye almával, köretnek burgonyapüré. Nyami-nyami, hogy milyen jót fogunk mi vacsizni! :)
Talán holnapra (a tényleges ünnepre), vagyis szilveszterre is marad belőle. ;) Dehát nekünk most, hogy már itt van velünk Nikike - minden nap ünnep! :)

2 komment


2007.12.30. 17:28 * Zsó *

Autóztunk

Lassan két hete, hogy minden nap elindulunk a nagy fél órás babakocsis sétánkra. Ma gondoltunk egy nagyot és autóval indultunk neki a kisvárosi túránknak. Gyorsan bevásároltunk és ezzel túl vagyunk a teszt utazáson. Mostmár rövidebb utakat megengedhetünk magunknak. :)
Amikor hazaértünk akkor azért még sétáltunk egy 10 percet a friss levegőn a megszokás és szép kis hideg rajzolta arcpír kedvéért.


.

Szólj hozzá!


2007.12.29. 20:32 * Zsó *

A mi első hónapunk

Gyarapodtunk...
... amikor megszülettünk 3340 grammot nyomtunk
... a szokásos kezdeti súlyveszteség ( a 3. napon 3070 grammra) után a kórházból már kezdődő gyarapodással érkeztünk haza (a 4. napon) 3100 grammal
... a születési súlyunkat 1. hét 3. naposan értük el
... 2. hét 5. naposan már 3,5 kg-mal büszkélkedtünk
... és egy hónaposan, vagyis a mai napon meghaladtuk a 3800 grammot
gyors iramban közeledünk a 4 kg felé.

Eszünk is rendesen átlagban napi 7-szer.
Az 1. hét végére 50-60 grammokat egy szopizásnál
a 2. hét végére 70-80-akat
a 3. hét végére 80-90-eket
és most a hónap végére néha a 100-110 is megesszük az átlagban 80-90-es dőzsölések mellé.

Lassan a mérlegről is lelógunk ;)
És már minden 56-os ruhánkba belenőttünk. :) Már nem lóg a lábunkon. ;)

Időnként kicsit visszaesünk az 50-60 környékére is. Ilyenkor eleinte friss anyuci megijedt, pedig a bölcs védőnéni barátnő azt mondja, hogy pici babák tudják mi a jó nekik ... és úgy tűnik tényleg. :)

Elvileg úgy számolható ki egy bébike napi tejci igénye, hogy a súlyát(kg) megszorozzuk 150-nel. Így a mi jelenleg 3,8 kg-os Nikikénk napi szopiigénye 570 gramm. Nagyjából tényleg ezt a mennyiséget célozza meg.

És körülbelül tényleg 3-4 óránként éhezik meg, éjszaka pedig ha a pocifájás hagy minket aludni, akkor a két szopi kezdete között már néha 5 óra is eltelik (ami alvási időben legjobb esetben is 4 órát jelent).
A napi 16-20 órát nem alussza végi Nikike sem, hiszen a pocikája igencsak darabolja ezeket az alvási időket. Azért az időnk nagy részét az alvás (kézben ringatva) és a sírás tölti. Emellett napi fél óra séta a friss levegőn, amihez mindig megvárjuk hogy szépen elfáradjon a kicsi lányka, és a babakocsiban ne ordítva fussuk végig a hazautat. Ilyenkor szoktunk beugrani a drogériába, vagy a gyógyszertárba, különösen akkor ha kísérettel vagyunk.
Napi egy-két alkalommal játszunk is a zenélő és csörgő színes játékainkkal. Kicsi lányunk figyeli és püföli a kis csörgőit, zenélőit, mi pedig ilyenkor benne gyönyörködünk, vagy beszélünk hozzá.

A köldökcsonkunk a 2. héten esett le, onnantól gyorsabban megy a pelusozás is. Bár a pucérkodást még most sem szereti, úgyhogy jobb esetben cumival és zenélő játékkal tudjuk elterelni róla a figyelmét, egyébként igen hangosan adja jelét a nemtetszésének.
Így van ez a fűrdőzéssel is. Egyelőre úgy tűnik nincsenek sztriptíztáncosi (vagyis vetkőzési) hajlamai.
A cumiból is nagyon válogatós és sajnos nem szereti a nagyon profi fogszabályzósat, hanem csak a legegyszerűbb, leghagyományosabb cseresznye cumit ... talán ez hasonlít legjobban a tejcit adó cickó formára.
A pelenkázásunk-szopizásunk szertartása:
* egy kis torna, amit a babás jóga című könyvből néztem ki (ez egy kis csípő torna, és egy kis masszázs ruciban - mindez jó a fájós pocira is, kb. 4-5 perc. Ezt majd megpróbálom megosztani Veletek. Nagyon hasznos a pocifájós babáknak.)
* Espumizan cseppek beadás
* Cumi a szájba, zene indul (jobb esetben, mert egyébként ordítás indul) és pelusozás
* méricske
* szopi
* méricske
* és büfike apával (mert most még jóvilág van, hiszen apa szabadságon van-volt, sajnos már nem sokáig. Anya addig többnyire tejcsit fej)


A legédesebb, amikor apján csüng büfizés címszóval. Sajátos kis rituálévá nőtte ki magát közöttük ez a tevékenység. 1/2-1 órát is képes apuci mellén fekve így eltölteni és nézni egymást, vagy jót durmolni apuci meleg mellkasán. :)


Amikor jóllakik és elégedett, akkor egyre többet mosolyog. Angyali kis mosollyal. Igaz ezt még többnyire álmában, csukott szemmel teszi, de néha már megesik, hogy óriási nyitott szemekkel tekintve ránk egyik, vagy mindkét szája csücskét mosolyra húzza. Ilyenkor zabálni való.

Azt írják, hogy 'A kar, láb és a kéz mozdulatai még mindig elsősorban reflex-szerűek'. Hát igen ügyes reflexek ezek ;) amik igyekeznek a kanalat vagy poharat kiverni a kezemből, vagy jól megragadják anya amúgy is érzékeny bimbóit, vagy a kis játékait.

Ja és a hangok, amiket ki tud adni ... hát az hihetetlen! :) Cuppogás, nyammogás, nyökögés, és még sorolhatnám, az alig leírható kisbabás hangokat. Nagyon kis édes.

4 komment


2007.12.29. 20:31 * Zsó *

Az első hónap

Általános áttekintés az első hónapról:

Jelenleg kisbabánk ideje nagy részét alvással tölti, napi 16-20 óra alvásra van szüksége. Két hónapos kora előtt semmilyen rendszer még nem alakul ki az alvási szokásában.

Általában három óránként éhezik meg, de éjszaka akár öt órát is alszik egyhuzamban, ilyenkor nem tanácsos felébreszteni, ha felsír, akkor kell megeteni. Ezeknél az etetéseknél nem szabad nagy erejű fényt használni, és nem is ajánlatos hozzászólni, hogy tegyen különbséget éjszaka és nappal között. Tisztába tenni éjjel csak akkor kell ha valóban tele van a pelenka.


A köldökcsonkja a második-harmadik héten esik le. Ápolása addig is alkohollal és hintőporral történik. Alkoholos fültisztítóval minden fürdés után jól alá kell nyúlni és kitisztítani. Váladékozhat is, ez teljesen normális. Akkor kell orvoshoz fordulni, ha szaga van, vagy gyulladásra gyanakszunk.


Gyakran karmolja az arcát, általában az éhes babáknál fordul elő, olyankor kapnak kezükkel az arcuk irányába, tuszkolván kicsi öklüket a szájukba (szopóreflex), ilyenkor le kell vágni a baba körmét, és odafigyelni az etetésre.


Látni csak 20-30 centire lát és akkor is csak körvonalakat, árnyékokat.


Lássuk, mit is tud még ebben a korban a kisbaba:

Testi fejlődés

  • A kar, láb és a kéz mozdulatai még mindig elsősorban reflex-szerűek
  • Spontán módon megriad - ez az ún. Moro-reflex
  • Kezét általában ökölben tartja
  • Hátáról félig oldalra gurulhat
  • Ha ülő helyzetbe felhúzzák, a fejét a gerincével egy vonalban tartja
  • Rácsodálkozik a tárgyakra, de még nem nyúl értük
  • Oldalra néz, ha szemügyre akar venni valamit
  • Ha az ujjait szétnyitjuk, megfogja a csörgőt vagy más játékot, de hamar elengedi

Szociális fejlődés

  • Tekintetével rátapad a szülő arcára, ha a szülő nem áll 30 centinél távolabbra
  • Szemkontaktust létesít
  • Ha arcokat lát, elcsöndesedik, megnyugszik
  • Felveszi az őt tartó személy testtartását, ezt gyakran úgy írják le, hogy „összeolvad” az illetővel
  • Belekapaszkodik abba, aki tartja
  • Reagál az emberi hangra

Értelmi fejlődés

  • Tíz órából igazán csak egyben valóban éber
  • Ha ébren van is, arckifejezése többnyire határozatlan, közömbös
  • Felismeri az anyja hangját és illatát
  • Sír, ha valamit akar
Ingrid, utólagos engedelmeddel(ha megkapom) ezt Tőled másoltam. Kíváncsi voltam, hogy mit írnak általánosságban a neten, de a kereséssel most nem töltöttem az időt. Köszönöm!

1 komment


süti beállítások módosítása