A hétvégén ismét front volt, és mellé még egy jó kis telihold. Jól tudom már, hogy kicsikénk igencsak érzékeny ezekre a tényezőkre. Ilyenkor pocikeményedés és ennek hatására kevesebb mocorgásban van részem. Amikor pedig a kemény méhben mégis megpróbál helyzetet változtatni, az elég erős élmény...
Egy hónapja már hogy nem tapasztaltam, mert akkor a doki bácsink ezt (és a méhszáj kezdődő tágulását) észrevéve gyógyszerek szedését javasolta, hogy ne túl korán érkezzen a csöppünk. De mivel mostmár teljesen kifejlődött a kisbabánk, és az orvosokkal egyetértésben bármikor szívesen látnánk, így egy hete abbahagytam a gyógyszerek szedését. Úgyhogy a frontok most ismét erősebben éreztetik hatásukat.
Ez történt Cuckával is, akinek a feszülő pocijában minden eddig bevált módszer ellenére sem lehetett mozgásra késztetni a kicsikéjét. Persze ez számomra is izgalomra adott okot. Na nem azért mert féltem volna, hogy probléma van, (mindezt magunkból kiindulva, és remélve) hanem hogy talán már itt az idejük és hamarosan kezében tarthatja kisbabáját. Estére azért kicsit enyhült a helyzet és a következő NST-s vizsgálaton már majdnem régi formáját adta a kis pocilakó, helyes kis NST görbét produkálva, és ezzel megnyugtatva mind az anyucit, mind az orvost.
Tehát a tegnapi nap sok szurkolással, izgalommal és számomra is soha nem látott erősségő és gyakoriságú pocikeményedéssel járt. Ilyen huzamos tünetek még nem voltak, így egyedül nem mertem volna nekiindulni a napi sétámnak, de köszönhetően párocskám kitartó gondoskodásának, mégsem kellett a lakásban töltenem az időt. Nagyokat sétáltunk, és közben elintéztünk egy-két dolgot. Igazán jól esett, és óriásit aludtam ezután. Ma még folytatódott kicsit a tortúra, de az időjárás változásával egyre csökkent, talán odébb is állt.
Mostmár kíváncsi vagyok és nagyom várom, hogy mikor dönt úgy a babukánk, hogy kibújik a jól megszokott meleg kis kuckójából. Talán összebeszéltek HuncÚrral és mindent tudnak, csak nekünk nem árulták el tervüket ;)
Egy hónapja már hogy nem tapasztaltam, mert akkor a doki bácsink ezt (és a méhszáj kezdődő tágulását) észrevéve gyógyszerek szedését javasolta, hogy ne túl korán érkezzen a csöppünk. De mivel mostmár teljesen kifejlődött a kisbabánk, és az orvosokkal egyetértésben bármikor szívesen látnánk, így egy hete abbahagytam a gyógyszerek szedését. Úgyhogy a frontok most ismét erősebben éreztetik hatásukat.
Ez történt Cuckával is, akinek a feszülő pocijában minden eddig bevált módszer ellenére sem lehetett mozgásra késztetni a kicsikéjét. Persze ez számomra is izgalomra adott okot. Na nem azért mert féltem volna, hogy probléma van, (mindezt magunkból kiindulva, és remélve) hanem hogy talán már itt az idejük és hamarosan kezében tarthatja kisbabáját. Estére azért kicsit enyhült a helyzet és a következő NST-s vizsgálaton már majdnem régi formáját adta a kis pocilakó, helyes kis NST görbét produkálva, és ezzel megnyugtatva mind az anyucit, mind az orvost.
Tehát a tegnapi nap sok szurkolással, izgalommal és számomra is soha nem látott erősségő és gyakoriságú pocikeményedéssel járt. Ilyen huzamos tünetek még nem voltak, így egyedül nem mertem volna nekiindulni a napi sétámnak, de köszönhetően párocskám kitartó gondoskodásának, mégsem kellett a lakásban töltenem az időt. Nagyokat sétáltunk, és közben elintéztünk egy-két dolgot. Igazán jól esett, és óriásit aludtam ezután. Ma még folytatódott kicsit a tortúra, de az időjárás változásával egyre csökkent, talán odébb is állt.
Mostmár kíváncsi vagyok és nagyom várom, hogy mikor dönt úgy a babukánk, hogy kibújik a jól megszokott meleg kis kuckójából. Talán összebeszéltek HuncÚrral és mindent tudnak, csak nekünk nem árulták el tervüket ;)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
cucka 2007.11.25. 23:19:33
vorosbegy · http://fioka.freeblog.hu 2007.11.26. 08:28:24
én meg csak mindig nyelek egy nagyot, mikor nálatok járok, mert a következő én leszek... :) :(
Pocakos Macska 2007.11.26. 09:13:22
cucka 2007.11.26. 10:31:29
Pocakos Macska 2007.11.26. 10:35:24
Akkor viszont tényleg hajrá ;)
PÖttye 2007.11.26. 12:25:49
Izgulunk értetek!!!!
:)))
Lili 2007.11.26. 14:14:05