Mivel a hétvégén otthonmaradós programot szerveztünk, így a kiruccanást hétközben kellett bepótolni. Hétfőn munka után neki is kezdtünk, irány a természet. Egy újabb (www.geocaching.hu-s) kincses ládika felkutatása volt a cél, amit nemrég rejtettek el. Autóval megközelítettük a terepet, leparkoltunk, majd a jó kis GPS követőnkkel célba vettük volna a rejtés helyét. Sajnos most csak a saját, nem erdei útra tervezett kütyünket vittük magunkkal, ami össze-vissza mutogatott mindent. Így aztán nem lehetett eldönteni, hogy merre induljunk, nemhogy még oda is találjunk a feladat leírásában megadott négytörzsű fához ;) Ekkor jött az én határozott, sasszemű párocskám és irányt mutatott. El is indultunk egy az erdőből jól kítűnő négytörzsű fa irányába. Hozzá kell tennem, hogy mindezt csak a párocskám fedezte fel, miközben én a vaksi szememmel semmi ilyesmit nem láttam. De mentem vele rendületlenül erdőn-mezőn keresztül, a legrövidebb úton toronyiránt, nehogy a kinézett célt szem elől tévesszük az erdő sűrűjében. Átgázolva mindenen - szúrós bokrokon, sűrű aljnövényzeten - megközelítettük a rejteket, benne a ládikával :) Miután megnéztük a jelszót, kiválasztottuk a 'kincsünket' és visszaindultunk. Ekkor vettük észre, hogy milyen szép kis erdei út vezet az autóig.


Persze most a könnyebbik utat választottuk és nem kockáztatunk. Így is jó kis túrában lehetett része a kis pocilakónknak. :)
Visszanézve ebben a látványban volt részünk:



Lezárásként egy cukrászdában zártuk a  napot: egyrészről, mert a párocskám nagyon szeretett volna egy kis fincsi sütikét enni, másrészről pedig a már említett gyógyi-fagyi próba céllal.
A fagyi, mint gyógymód bejött, a köhögés alábbhagyott. Úgy tűnik nem véletlenül ácsingózik a hideg édesség után a kis pocaklakónk, mintha tudná mi a jó Nekünk! ;)