Babuci

A tünetek továbbra is elég finoman, éppencsak mutatólag jelentkeznek és többnyire felváltva, nehogy a hiányuk megijesszen ;)

Most az elején kétféle igen aprócska változás vehető észre, ami még nem feltűnő igazából, alig látszik - szinte csak a már beavatott szemeknek - de a pólóm több helyen kezd kigömybölyödni picurkát. Az egyik: a poci részen, hol erősebben, hol kevésbé. Még nem a babóca mérete miatt, hanem a megváltozott, lelassult emésztésnek köszönhetően. A babóca szempontjából ez jó dolog, mivel lassabban halad át az anyuci szervezetén a kajcsi, így sokkal több tápanyag tud felszívódni, másrészről viszont ennek hatására puffadni kezd a poci, néha (főként estére) szép kis méreteket öltve. Tapasztalataink alapján nagyon jó gyógymód rá egy kis esti séta, ami finoman átmozgatja a mamát, serkentve ezzel a működést és a poci gyorsabban ürül és lappad. Tehát a mozgás tényleg nagyon fontos dolog ilyenkor, gondolom a 9 hónapban végig meghatározó lesz. A másik pedig az áldott állapot igazi áldása, hogy a mellméretek is növekedésnek indulnak. Először csak a hasonfekvés kényelmetlenségéből lehet észrevenni kezdetét, majd kisebb feszülő érzések felváltva, hol erősödve, hol alábbhagyva egy-egy ponton, területen és szépen lassan a látható jelek is követik, elkezd gömbölyödni az anyuci :)

Ezek a jelek még nagyon aprócskák, inkább érezhetőek mint láthatóak, de avatott szemek már észrevehetik a változás kezdetét. A kismami pedig érzi, ahogy az émelygést is érzem időnként fellángolni. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen általában nagyon jó a közérzetem, de néha azért sikerül megkörnyékeznie a róka komának. Többnyire ez akkor történik, ha mást, vagy többet eszek mint szoktam, vagy elfelejtem bevenni a jó kis MagneB6-ot. Akkor kicsit felfordul a világ, de szerencsére ez az állapot általában nem tart sokáig.

Az étkezéssel kapcsolatban az vettem észre, hogy mostanság hihetetlen farkaséhség tud rámtörni, amit néhány falatka után teljes telítettség érzése követ. Nyitva az út a helyes táplálkozáshoz: soxor keveset :)

A harmadik "tünet", ami a legkellemesebb mind közül, az amit kívánósságnak neveznek. Persze ez valójában azzal jár, hogy az anyucinak ilyenkor valami nagyon, de nagyon jól esne és beszerzéséért mindent megtesz és megmozgat - főként apucit ;) Nálam ilyen reakciót vált ki az eper. Epret eperrel ennék, bármilyen formában megunhatatlanul már hetek óta. Első ilyen akció volt, amikor boltokat jártunk végig, hogy ráleljünk a gyümölcsre, persze sikertelenül. Pedig már előtte napokban megjelent a polcokon, de azon a napon mintha mindenki erre lett volna éhes és felvásárolták volna. Hát a kívánós kismami nem esik kétségbe ilyenkor, hanem kifosztja a boltot és az összes eperből készült terméket megveszi: kezdve a joghurttal, majd befejezve a sort a jégkrémmel. Tehát a beszerző körút csak sikeresen zárulhat. És ráadásként persze a sztorit meghallva nagyon kedves meglepetésben részesített a párom anyukája: leszedte nekem a kerjükből az éppen érni kezdő eperszemeket. Akkor még ők sem ettek belőle, így vállatam, hogy megmosom és majd együtt megesszük. Csak ne mondta volna, hogy nyugodtan megehetem, mert végül ezt észrevétlenül ezt tettem. Utólag szégyeltem magam hiszem a megkóstolásból odáig jutottam, hogy be is faltam az összeset. Azt hiszem, hogy valami hasonló köd ereszkedhet a gyerekekre is, amikor valami szuper dolgot csinálnak, mint akkor rám, mert szépen végig kóstolgattam a szemeket az utolsó darabig hihetetlen élvezettel és csak a végén jöttem rá, hogy egy darab sem marad a tálkában a többieknek. Nagy lelkiismeretfurdalásom azzal enyhítettem, hogy másnap már csak akkor mostam meg a gyümit, amikor mindenki ott volt és együtt fogyaszthattuk el. Azt hiszem jobban oda kell figyelnem a hormonok játékára, hiszen tudatosan ilyet soha nem tennék és ezentúl igyekszek észnél lenni és elkerülni az a hasonló helyzeteket. Persze a többiekben nem hagyott ám ilyen mély nyomot, csak helyeseltek és jót mosolyogtak rajtam. Talán mégis megbocsátható. ;)

És amiért mostanában ritkábban jutok a blogíráshoz, az az hogy igaz reggel legény vagyok a javából és már 5-6 órakor fenn kukorékolok :) viszont ahogy telik a nap egyre nagyobb fáradtság lesz úrrá rajtam, és akár ültő helyemben is el tudnék aludni. Olyan módon álomszuszék lettem, hogy a kedvenc filmjeimet, sorozataimat és bármilyen esti programot hihetetlen élvezettel alszom végig. Ennek következtében igen keveset jutok a gép közelébe. ;) Elvileg néhány héten belül kinövöm és jöhet az aluszékony csecsemőkor után az energikus gyermekkor :)