Babuci

Nekem mint dolgozó kismamának nagy szerencsém van a munkahely adta lehetőségekkel, környezettel, hiszen nagyon kellemes klímát biztosító reluxával, szalagfüggönnyel ellátott ablakokkal és mindemellé még karbantartott légkondival biztosítják kényelmünket. Úgyhogy napközben simán koncentrálhatnék kizárólag a munkámra, de azért nem megy ez ilyen simán, hiszen a Tündérkénk szinte minden percemben jelen van ;) és a koncentráció megoszlik. A munkás hétköznapok estéin pedig általában óvatos programokat szervezünk, most hogy  több mint egy hete 35-40 fok közötti hőmérséklet, szó szerint hőguta lepte el kicsiny országunkat. Szerencsénkre a lakáskánk elég jól tartja a hőt, így nem melegedett fel nagyon, kellemes egy kismami részére is.

A probléma ott kezdődik, amikor várandósság kötelezettségeit teljesítő körútra kényszerülök: vérvétel, UH, védőnéni, beutalók intézése, és még sorolhatnám. Pedig a párocskám nagyon sokat segít, kímél minket és a lehetőségeink szerint minél több helyre elvisz autóval. De ilyen időben akkor sem egyszerű dolog a megszokott és jó közérzetet biztosító kis kuckóból órákra kibújni a fojtogató 40 fokos melegbe. És érdekes módon nem is magával a hőséggel van a gond, hanem amikor a légkondis hűsből kilépek a forróságba, és utána amikor felhevült testel belépek egy másik lehűtött szobába, ez az a hirtelen hőváltozás, vagyis ezek sorozata, ami megviseli most a szervezetem. Erős csajszi vagyok, és meg is lepődtem, de tudomásul kell vennem, hogy MÁS ÁLLAPOTBAN VAGYUNK.

A kismamák, ahogy a csöpp babócák is érzékenyek ezekre a hőmérsékleti végletekre, valamint a mostanában fejünk fölött sorra átvonulgató frontokra, hőhullámokra, úgyhogy ebben az időszakban jobban oda kell figyelnem magunkra. Azt hiszem hogy nem véletlen az sem, hogy az utóbbi héten nagyon sok kismama szült meg, és többnyire nem az eltervezett időben.

Nálam, nálunk mindennek a hatása kétféleképpen jelentkezett. Egy esetben a hirtelen hőváltozásnak 'köszönhetően' erősebben, amikor a hőségből egy hűtött üzletbe lépve kis idő elteltével teljesen kivert a hideg veríték, és ájuláshoz közeli állapotba kerültem. Ekkor megálltam és a bevásárló kocsira támaszkodva, közben egy kis ételt-italt és főként nagy levegőt magamhoz véve próbáltam észhez térni, ami szerecsére sikerült is. Párocskám hősiesen babusgatott, ápolgatott és azóta is nagyon vigyáz rám hasonló helyzetekben. (Igaz aznap délelőtt egy vérvétel-sorozat miatt nem a szokásos étkezési rendemet követtem. Talán ez is rásegítethetett, közrejátszhatott.) A másik típusú hatás, amit nem igazán lehet elkerülni, az a fronthatás. Ilyenkor valószínűleg a kis babukánk is megérzi, hiszen a méh nem a megszokott módon, hanem nagyon kellemetlen ('majd leszakad') érzés kíséretében megkeményedik. A legjobb rá egy kis nyugtató pihenés, relaxa akár egy MagneB6 kíséretében és kicsikét enyhül az érzés.

Tehát ebben a változó, mégis kánikula időben nagyon oda kell figyelnie egy kismamának magára, és ezzel óvnia csemetéjét. Most szó szerint kellemes és szép időt kívánok!