Lassan megint eltelik egy hét. Eddig nem is volt furcsa ezt megállapítani, de ezentúl már bármikor megérkezhet Nikikénk. A papírforma szerint még 3 hetünk van vissza, de az hogy mennyi ideig szeretne bent uszikálni, az már rajta múlik. Úgyhogy mostmár napok, vagy hetek, de legfeljebb egy hónapunk van vissza együtt ebben a formában. Hihetetlen és egyszerre megható belegondolni...
Nikikénk a maga körülbelül 47 cm-jével és 2950 grammjával (ami ezen a héten az átlagos babaméret) már nem számítana koraszülöttnek, ha megszületne. A koordinációs készség a 37. hétre olyan fejlett, hogy a magzat bármit meg tud ragadni az ujjaival. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi úgy gyakorolja a légzést, hogy beszívja a magzatvizet. Néha még csuklik is. A kicsi feje ekkora már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól. A 37. hét végére a magzat orvosilag érettnek számít, ezért ha megindul a szülés, már nem próbálják késleltetni a kicsi világra jövetelét. Ennek tudatában a kórházas cuccunk mára már bekerült a táskába, indulásra készen és néhány napja már mi is ízlelgetjük a tényt, hogy kézzel fogható időn belül apuka és anyuka leszünk. Azt írják, hogy figyeljem az utolsó hetekben a babukánk rúgásait, mert akár hiszem, akár nem, hiányozni fognak. Hát igen, tényleg nagy változás lesz mindkettőnknek, sőt mindhármóknak. Ami majdnem 9 hónap alatt szép lassan alakulgatott közöttünk, az néhány óra alatt teljesen megváltozik. Igyekszünk kiélvezni még ezt a közösen töltött időt, és izgalommal, örömmel várjuk életünk következő fejezetét is, hiszen jó ideje erre készülünk és amióta egymást ismerjük a párommal érezzük, tudjuk, hogy így leszünk teljes család. Milyen érdekes, hogy a régi időkben magukra a gyermekekre használták a CSALÁD kifejezést...
Tehát a finisben vagyunk. Próbálom még több pihenővel takítva, de aktívan élni a hétköznapjaimat, hétköznapjainkat. Lassan az utolsó - szülésig határidős - feladatok végére érek (függöny varratás a szobákba, mert még csak a babaszobában szépültünk eddig, szemüveg megrendelés, fogorvosi ellenőrzés és még sorolhatnám, és) éppen tegnap éreztem először, hogy minden fontos dolog a helyén és mostmár megnyugodhatok, felkészültünk a nagy találkozásra ... tehát minden szempontból a nagy talákozás kapujában vagyunk. Mindezt a természet is egyre gyakrabban érezteti velem, velünk. Érzem, hogy a sok apró jel között igenis elért az utolsó időkre oly jellemző vizesedés. Persze éppen a sok ügyintézéssel, vagyis sétákkal, és a kismamatornával igyekszek ellene tenni, de úgy tűnik én sem úszom meg és lábaim időnként alig férnek a papucsomba, másrészről időnként pufivá avanzsálódott ujjaim hajlékonysága sem az igazi.
Figyelemmel várjuk a szülés megindulásának jeleit, amiben csak reménykedek, hogy tudni fogom, hogy ezek már tényleg azok a bizonyos jelek: fájások, vagy magzatvíz elfolyás...
Végül nálunk úgy tűnik minden megoldódott és előre láthatólag nem lesz szükség császáros szülésre, de azért ha már olvastam róla, akkor néhány szóval csak megemlítem:
"A baba ekkorra már elhelyezkedett a szülési pozícióban. Ha a farfekvést "választotta", az orvos valószínűleg "csak" javasolni fogja a császármetszést, ha azonban harántfekvésben helyezkedett el, biztosan elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. Ma már egyre több esetben végeznek császármetszést - itthon az összes szülés 25%-ban! - ezért érdemes átfutni az alapvető tudnivalókat. Altatást szinte csak sürgősségi esetben végeznek. Ha a kismama már korábban epidurális fájdalomcsillapításban részesült, akkor a beültetett kanülön keresztül kapja meg a további érzéstelenítőt. Ellenkező esetben egy úgynevezett spinális injekciót kap szintén a csigolyák közötti résen keresztül az alsó háti szakaszon, általában már a műtőben. A műtéti előkészületekhez hozzátartozik az infúzió bekötése, a szeméremszőrzet borotválása és a katéter felvezetése a húgycsőbe. A kismama semmit nem lát a beavatkozásból, mert a műtőasztal felett a válltájékon egy "függönyt" hoznak létre: ez egy határt képez a steril és a nem steril terület között. Ha a papa is benn van a műtőben, ő a kismama feje mellett foglal helyet. A metszés az esetek döntő hányadában haránt irányban történik, és az egy órás beavatkozás nagy részét a seb zárása tölti ki: a baba gyakorlatilag percek alatt jön világra."
Nikikénk a maga körülbelül 47 cm-jével és 2950 grammjával (ami ezen a héten az átlagos babaméret) már nem számítana koraszülöttnek, ha megszületne. A koordinációs készség a 37. hétre olyan fejlett, hogy a magzat bármit meg tud ragadni az ujjaival. Ha fényt érzékel a méhen belül, arrafelé fordul. A kicsi úgy gyakorolja a légzést, hogy beszívja a magzatvizet. Néha még csuklik is. A kicsi feje ekkora már elhelyezkedett a kismedencében, ezért az édesanya légzése is könnyebbé válik, ahogy a méh "visszavonul" a rekeszizom alól. A 37. hét végére a magzat orvosilag érettnek számít, ezért ha megindul a szülés, már nem próbálják késleltetni a kicsi világra jövetelét. Ennek tudatában a kórházas cuccunk mára már bekerült a táskába, indulásra készen és néhány napja már mi is ízlelgetjük a tényt, hogy kézzel fogható időn belül apuka és anyuka leszünk. Azt írják, hogy figyeljem az utolsó hetekben a babukánk rúgásait, mert akár hiszem, akár nem, hiányozni fognak. Hát igen, tényleg nagy változás lesz mindkettőnknek, sőt mindhármóknak. Ami majdnem 9 hónap alatt szép lassan alakulgatott közöttünk, az néhány óra alatt teljesen megváltozik. Igyekszünk kiélvezni még ezt a közösen töltött időt, és izgalommal, örömmel várjuk életünk következő fejezetét is, hiszen jó ideje erre készülünk és amióta egymást ismerjük a párommal érezzük, tudjuk, hogy így leszünk teljes család. Milyen érdekes, hogy a régi időkben magukra a gyermekekre használták a CSALÁD kifejezést...
Tehát a finisben vagyunk. Próbálom még több pihenővel takítva, de aktívan élni a hétköznapjaimat, hétköznapjainkat. Lassan az utolsó - szülésig határidős - feladatok végére érek (függöny varratás a szobákba, mert még csak a babaszobában szépültünk eddig, szemüveg megrendelés, fogorvosi ellenőrzés és még sorolhatnám, és) éppen tegnap éreztem először, hogy minden fontos dolog a helyén és mostmár megnyugodhatok, felkészültünk a nagy találkozásra ... tehát minden szempontból a nagy talákozás kapujában vagyunk. Mindezt a természet is egyre gyakrabban érezteti velem, velünk. Érzem, hogy a sok apró jel között igenis elért az utolsó időkre oly jellemző vizesedés. Persze éppen a sok ügyintézéssel, vagyis sétákkal, és a kismamatornával igyekszek ellene tenni, de úgy tűnik én sem úszom meg és lábaim időnként alig férnek a papucsomba, másrészről időnként pufivá avanzsálódott ujjaim hajlékonysága sem az igazi.
Figyelemmel várjuk a szülés megindulásának jeleit, amiben csak reménykedek, hogy tudni fogom, hogy ezek már tényleg azok a bizonyos jelek: fájások, vagy magzatvíz elfolyás...
Végül nálunk úgy tűnik minden megoldódott és előre láthatólag nem lesz szükség császáros szülésre, de azért ha már olvastam róla, akkor néhány szóval csak megemlítem:
"A baba ekkorra már elhelyezkedett a szülési pozícióban. Ha a farfekvést "választotta", az orvos valószínűleg "csak" javasolni fogja a császármetszést, ha azonban harántfekvésben helyezkedett el, biztosan elkerülhetetlen a műtéti beavatkozás. Ma már egyre több esetben végeznek császármetszést - itthon az összes szülés 25%-ban! - ezért érdemes átfutni az alapvető tudnivalókat. Altatást szinte csak sürgősségi esetben végeznek. Ha a kismama már korábban epidurális fájdalomcsillapításban részesült, akkor a beültetett kanülön keresztül kapja meg a további érzéstelenítőt. Ellenkező esetben egy úgynevezett spinális injekciót kap szintén a csigolyák közötti résen keresztül az alsó háti szakaszon, általában már a műtőben. A műtéti előkészületekhez hozzátartozik az infúzió bekötése, a szeméremszőrzet borotválása és a katéter felvezetése a húgycsőbe. A kismama semmit nem lát a beavatkozásból, mert a műtőasztal felett a válltájékon egy "függönyt" hoznak létre: ez egy határt képez a steril és a nem steril terület között. Ha a papa is benn van a műtőben, ő a kismama feje mellett foglal helyet. A metszés az esetek döntő hányadában haránt irányban történik, és az egy órás beavatkozás nagy részét a seb zárása tölti ki: a baba gyakorlatilag percek alatt jön világra."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.