Babuci

2008.03.11. 17:31 * Zsó *

Átköltöztünk

Az új blogcímünk:

nikibaboca.freeblog.hu

Ha szeretnéd tovább követni Niki fejlődését, akkor szólj (a meghívóhoz az e-mail címedre lesz szükség).

Mivel a kommentben mostanság nem küldi el automatikusan a mail címet a rendszer, így itt egy levélcím ahova írhatsz és küldöm a meghívót.
nikibaboca@freemail.hu

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

13 komment

2008.03.05. 17:02 * Zsó *

Bezabáltunk

Ma mindannyiunk számára meglepő nagy kajálást vágott le Niki.

A hajnali méretlen evés után
9-kor 180 grammot,
12-kor 130-at szopizott és
15 órakor még ismét sikerült 180-at ennie.

Lehet, hogy ez a nap egyszeri és megismételhetetlen lesz, de egyszer megtörtént és hihetetlen számomra. Kész habzsi-dőzsi volt ma. Talán megvan a sok tejgyarapító idő és energia ráfordítás eredménye? :)
De ha nem is lesz folytatás, ez a mai akkor is egy rekordnap!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

4 komment

2008.03.04. 19:54 * Zsó *

Második szuri - első láz

Niki 13. hetesen (02.28.-án csütörtökön, egy nappal a 3. hónap betöltése előtt) megkapta a 3. hós szuriját. Nagyon hősiesen viselte, mostmár a doktor nénivel is barátságban van. Mindkét utolsó látogatásunkkor (amikor szurit is kapott) nem sírt, csak abban a pillanatban amikor a szuri tűje a combjában landolt. Viszont most nagyon kis együttérzően viselkedett ;) amikor a másik baba sírni kezdett, akkor Ő is rákezdett, de szerencsére gyorsan sikerült elterelni róla a figyelmét.
A segítő védőnénik megmérték és Niki már 6 kilogramm és 60,5 cm, az utolsó hónapban egy kilót és 4 cm-t nőtt.

Aznap délután nagyon fáradékony volt Niki, annyira hogy még a pihenőszékben is elaludt (amit eddig még nem tett), már ez is gyanús volt, de nemsokkal utána a kis feje is egyre melegebb lett. Megmértük persze, de mindhárom lázmérőnk mást mutatott, úgyhogy a legmagasabb érték alapján lázcsillapítót kapott Niki. Éjszaka többször ellenőriztem utána, de szerencsére nem ment fel ismét. Így valószínű hogy a szuritól volt. Kétségünk csak azért volt, mert az azt megelőző napokban fájt a torkom, de szerencsére sem a láz nem maradt, sem más betegséget nem kapta el Niki. A védőnéni azt mondta, hogy mivel anyatejcsit kap így az ellenanyag is megy neki, ami két nap után védettséget ad neki, tehát ha addig nem kapja el akkor nem valószínű, hogy megkapja. Hát nagyon erős a kicsi lánykánk szervezete és makk egészséges maradt! :)

Mostmár nagyon kis édesen figyeli, követi a szemével, ahogy mozgunk körülötte. A napokban felfedezte a kiságya fölött lévő Mici Mackót is, és reggelente, meg a fürdésekné nagyon édesen dumcsizik és nevetgél neki. Most pedig éppen apával játszószőnyegezik és a legjobb játék az hogy elkapja apa kezét (legfőbb játszószőnyeg tartozék ;) ) és oolyan erővel húzza a szájához, hogy az majd kitörjön. Nem semmi erő lakozik egy kis bébiben, és a kezében.
Továbbra is előszeretettel tömi magába a kis kezét, lehetőleg párosával ;)
Cucka szavaival élve "macizási" szokásaink ritkultak, mostanában a menetrendszerű napi adag helyett 1 vagy 2 naponta örvendeztet meg bennünket.
Nagyon sok figyelmet igényel, nagyon úgy tűnik, hogy nem szeret egyedül lenni, játszani. Legjobban a nagy beszélgetéseket élvezi, és Ő is bőszen dumcsizik, válaszolgat. Viszont így nem sok idő marad egyéb tevékenységre (mint például a számára unalmas netezésre, ezért jövök ritkán), de nem bánom, mert őszintén szólva nagyon élvezem a társaságát.

Napi ritmusunk többnyire a következő:
Éjszakai, vagyis hajnali álometetések (Niki csak addig van ébren amíg szól hogy éhes, aztán mindent félálomban tesz) 3 és 6 óra körül.
Ekkor hasra fordítom és még kb. 9 óráig szunyókál. Ekkor reggeli és innentől többnyire délig fenn van (esetleg fél órácskára szundít el). 12-1 között ebédel, majd ezután minden nap óriási sétára viszem a friss levegőre. Ez a nagy délutáni alvás ideje, ilyenkor 1,5-2 órát is alszik egy huzamban. Mostanában néha felébred és ilyenkor vagy a csörgőjét figyeli, vagy sír, vagy ránk mosolyog, de az alvás a legjellemzőbb. 3-4 órára hazajövünk, ekkor jön el a következő szopi ideje. Innentől már alig alszik, 6-7 órakor ismét egy szopi szakítja meg a játszósdit. Az esti utolsó 9-10 órai szopi előtt egy órával elkezdjük a kb. fél órás tornánkat, majd egy fél órás fürcsivel fejezzük be a nap aktív részét. Többnyire 10:30 körül sikerül Őt letennünk aludni.
És alvás reggelig.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

3 komment

2008.02.27. 20:43 * Zsó *

Megérkeztünk

Vasárnap hazaérkeztünk. Ahogyan az odaút, ugyanúgy a visszaút is zökkenőmentes volt (egy szopizással, amit cümisüvegből, lefejt tejcsiből oldottunk meg).
Nagyon jól éreztük magunkat egy nagymamával, egy dédipapával, keresztszülőkkel és unokabátyókkal körülvéve. Nikit nagyon imádta mindenki, szinte be kellett osztani, hogy mikor kié ;)
Nagyon édesek voltak a kissrácok, ahogy bújtak hozzá, ahogy beszéltek Nikihez és mosolyt csaltak kis orcájára.
Jót derültünk rajta, amikor a nagymami az éjszaka közepén a kiságyban kereste Nikit(gondolta lecsúszott a végébe), miközben Ő éppen velem volt és elégedetten lakmározott. Vagy amikor én kerestem magam mellett és arra kellett rájönnöm, hogy szépen alszik a kis ágyikóban és csak akartam, de végül mégsem vettem magam mellé szopizni Nikit.
Nagyon hozzászoktunk a nagy létszámú gardedám csapathoz, és azt hiszem Ők is hozzánk mert végül könnyekkel teli szemekkel búcsúzkodtunk egymástól. Jól lefársztottuk a mamikát, amiben a másik két unoka és a konyha (mert itt főzött minden nap mindannyiónkra) is besegített. Nagyon köszönjük Neki!

És egy Niki kép. Most először volt hason nevetgélve. Persze a nevetését nem nagyon sikerül megörökíteni, mert amint meglátja a kamerát a mosoly helyett az érdeklődés ül ki az arcára.

A tejcsi sztori folytatódik... :(
Ebben a hónapban végre már simán vettük az akadályokat és volt elég tejcsi (az egészséges mindig eleget termelt ahhoz is, hogy a volt-beteg csökkent mennyiségét kipótolja, sőt még Niki emelkedett tejigényét is biztosítani tudtam.
De ma bevérzett a az egészséges is, úgyhogy most ismét fejés-cumisüveg-pótlás következik... és csak reménykedek, hogy ebben visszajön a régi mennyiség és nem járok majd úgy mint a volt-beteggel, hogy csak fél adagot ad a gyógyulás után.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

6 komment

2008.02.07. 14:41 * Zsó *

Két hét kikapcs, avagy elutaztunk a másik a mamikához

Ma még gyorsan írok, mert holnap nagy útra szánjuk el magunkat és meglátogatjuk a 350 km-re lévő mamikát, dédipapát, a leendő keresztanyu-keresztaput és a még kisgyerek unokábátyókat. Már nagyon várnak minket, főleg Nikit, teljes gőzzel folyik a készülődés. Azt hiszem sikerül teljesen felforgatni az életüket. Nekik is kijut belőle-belőlünk ;)
A gyerkőcök már most alkudnak, hogy fennlehessenek, a mamikánál maradhassanak este is és nézhessék, ahogy Niki pancsol. Pedig mondtuk, hogy Ő még nem olyan játszósan fürcsizik mint Ők. :) Nagyon várjuk a találkozást!

Éjjel bejelzett a légzésfigyelő. Csippantott egyet és utána elkezdett riasztani. Nem tudom, hogy valós riasztás volt-e, mert amint fölpattantam felkaptam Nikit az ágyból és akkor már minden rendben is volt. Egyszer volt ilyen még az első napokban. Remélem csak vaklárma volt, de azért ijesztő...

Ma megint szeles idő van, ilyenkor mintha Niki mindig nyűgösebb lenne, ahogyan most is. Olyan kis érzékenyek! Azért emellett kaptunk mosolyt is bőven. :) Ma például az tetszett neki legjobban ahogy a teát készítettem, jókat huncut-vigyorkázott rajta. :) Persze én sem fapofával és hallkan tettem-vettem. ;)

És ami kimaradt - ezt kezdtem el írni egy hete (02.01):
TEJ-JELENTÉS
A kitartó tejgyarapító munkámnak köszönhetően két napja ismét elegendő tejcsit tudok biztosítani Nikinek. Vagyis az éjszakai etetések és fejegetések meghozták az eredményt. Nem mondom, hogy Niki igényein felül termelődik a tápláló nedü, de azt hiszem nem marad éhen. :)
A beteg oldal még mindig kevesebbet termel, így nem térhetek vissza a váltott etetésre, és egyelőre még az éjszakai ébredéseket sem kerülhetem el. Azon oknál fogva, hogy a kevesebb számú etetés, kevesebb napi mennyiséget jelentene Nikinek (bár a védőnénis számolgatás alapján 6-ból is kijönne a szükséges kajcsi, Niki pedig 7-szer eszik), másrészről az éjjel lefejt és megmaradt tejcsiből pótlok az utolsó esti etetésnél, (néha részben a fagyról is).
Nagyon ritka hogy a fagyasztotthoz kelljen nyúlnom, úgyhogy most még a sajátból is van, ami után jön majd egyszer a HunCucka tejcsi (tudjuk nagyon fincsi a Niki teszt alapján ;) ). Persze ahogy a Niki igénye egyre nől lehet, hogy egyre inkább a hűtőre leszek utalva, legalábbis esténként. De most még megoldjuk. :)

Ui.: Csajok, azért ha valami fontos történik, akkor kérhetek egy sms-t? ;)

Ma 5170 gramm Niki (szokás szerint pucéran-éhesen fürdés előtt).

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

9 komment

2008.01.30. 18:03 * Zsó *

A 2. hónap képekben

A legkedvencebb kép - Apával:

PM ez a játszószék nagyon bejött nekünk is! Köszi a tippet! És ahogyan Nórinak is, Nikinek is a kis gömb jön be legjobban, itt a képen is azt lökdösi. :)
Csak így tudok a kicsi lány mellett fejegetni. Beleteszem, párnára mellé ülök és miközben megszerzem a maradék tejcsit tudok vele beszélgetni, zenélni, csörögni. Így kisebb a bukás- és az unatkozásból sírás veszély. (Néha már pocifájáskor elvan benne!)
A játszószőnyegen pedig legtöbbet az apjával játszik és mindketten nagyon élvezik, öröm ilyenkor nézni őket!!!

Azután meg jöhet a megérdemelt pihenés:

Majd az esti fürdőzés, amit apja biztonságos karjai között már legtöbbször mosolygással, tágra nyitott szemekkel élvez végig Niki. Mostmár inkább a vízből kijövéskor törik el a mécses.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

10 komment

2008.01.29. 16:52 * Zsó *

Két hónaposak lettünk

Az előbb meghatódottan szemléltem a kis csöppünket ... a kezemben aludt el és olyan édesen szuszogott. Sokszor elnézem ahogyan alszik kisimult arcal, finom kis szoszogással, közben pedig amikor álmodik, hol összeráncolja a kis homlokát, hol pedig mosolyra húzza kis száját. Annyira kis édes!
És amikor ébren van, az anyuja meg nem bír magával és össze-vissza csókolgatja a kis nyakát, arcocskáját, vagy amikor az apukája fürdeti, vagy a játszószőnyegen szórakoztatja, akkor teli szájjal nevet vagy babanyelven visszadumál (gőgicsél), mint ahogy minden vele való foglakozást (beszélgetést, babusgatást) ilyen kedvesen jutalmaz. Talán már meg is ismer minket.
Szopizás közben, ha beszélek, akkor megáll és édesen tágra nyílt szemmel figyel. (Eddig szopi közben telefonáltam főként, amit mostmár egyre kevésbé tehetek, mert akkor Ő is arra figyel és nem eszik.)
Már egyre inkább kinyílik számára a világ, nagy kíváncsisággal tud új dolgokat felfedezni és figyelni. Kezeit már, igaz többé kevésbé véletlenszerűen, de használja a játékok lökdösésére, és mindezt milyen élvezettel és nevetgélés kíséretében teszi.
És néhány elkapott huncut pillanat:

Ui.: Ma 4850 gramm volt Niki fürdés előtt éhesen és pucéran. A születése óta ~1,5 kg-ot, a kórházból hazajövetel óta 1750 grammot hízott. Szépen gyarapodunk.

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

5 komment

2008.01.27. 13:28 * Zsó *

Tejtestvérek

Rögtön a tárgyra is térek: HuncÚr és Niki baba tegnap este tejtestvérek lettek. :)

Köszönhető ez HuncÚrnak, aki hajlandó megosztani Nikivel fincsi kis tejcsijét, és nem mindennapi anyukájának, aki idejét nem sajnálva nap mint nap áldozatos munkát visz véghez miattunk és lelkesen feji a HuncÚr igénye feletti tejcsikét, mert náluk szerencsére ilyen is van.
Óriási öröm és óriási szomorúság is ez nekünk. Rossz érzés, hogy minden áldozatunk ellenére nem sikerül a szükséges mennyiségű tejcsit megadni Nikinek, és óriási öröm, hogy van lehetőség mégis finom kis tejcsivel pótolni a hiányt, vagyis inkább az hogy létezik ilyen kedves leányzó, mint Cucka, aki segít nekünk.

Belegondolva, ha nem lettek volna ezek a cickó vérezgetések (amitől Niki vért bukott néhány hete), vagyis belső sérülések, akkor valószínűleg igény szerinti mennyiségben termelődne a hőn áhított nedü. De sajnos az egyik cickó, amelyik előtte a több táplálékot adta nagyon lassan gyógyult és a napokban jutottunk csak el oda, hogy már nem fáj. Sajnos a regenerálódás után már csak fél gőzzel dolgozik, így pótolgatni kell.
Sok tejszaporító csodát és etetési módszert kipróbáltam, de beteg cicire sajnos nem bizonyult gyógyírnak, és az egészségeset sem sikerült annyira melendíteni, hogy így a kettőből elégséges mennyiség legyen. Azért még nem adom fel és nappal 3, éjjel pedig 4 óránként etetek mindkét ciciből és fejem utána a bennmaradó aprócska mennyiséget. Bár már nem sok reményt látok (nem sok hatás vettem észre az új techinkától), de mégis hátha... És ha mégsem, azért jó érzés tudni, hogy továbbra is fincsi anyatejcsit kap Niki, és egy ilyen édes anyucitól, mint Cucka. :)
És tuti, hogy finom, mert Niki úgy ette, mintha "aranyból" lenne! :)

Örök hálám Cucka az áldozatos segítségedért!!!

És képzeld, most vettem észre hogy a kis tejtesvérkéknek egy napon van a névnapjuk. :) Nem semmi egybeesés! Mindez amellet, hogy egy kórházban születtek, egy ágyon aludt az anyukájuk...
Puszi Nektek!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0

9 komment

2008.01.26. 21:10 * Zsó *

Hétvége a nagymamáéknál

Egy héttel ezelőtt kirándultunk a közeli (40 km-re lévő) nagymamáékhoz. Szombaton mentünk és vasárnapig maradtunk. Éjszaka - nagy boldogan - a nagymama ringatta, kényeztette a kis pocifájós Nikikénket. Nappal pedig mivel igazi tavaszi idő volt, egy óriási sétát tettünk a faluban - mindenki örömére. Sokan megcsodálták a kicsi lánykánkat, Ő pedig félálomban főként mosolyogva, néha pedig fennhangon üvöltve bőszen zsebelte be a bókokat.

Még a dédimami is büszként tatotta kezében a első dédunokáját

Mindenki jól elfáradt, de nagyon jól éreztük magunkat. Érdekes volt kipróbálni milyen lehet több generációnak együtt "lakni".

És egyben egy kis próba volt, hogyan tudunk összekészülni és hosszabb útra indulni ... mert nemsokára jön egy mégnagyobb utazás a messzi nagymamihoz (300 km). Ha az influenza járvány nem szabotálja, akkor egy hét múlva útra kelünk. :)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik

0